A nettó átlagkereset - az év első két hónapjában mért - 18,6 százalékos növekedése megfelelő támpontot adhat az idei nyugdíjemelések kiszámításához is - írja pénteki számában a Napi Gazdaság.
Kéthavi adatból természetesen messzemenő következtetéseket nem lehet leszűrni, de az megállapítható, hogy a tendencia folytatódása esetén a napokban megítélt évközi 4,5 százalékos nyugdíjemelés mellett további kiegészítésre is szükség lehet. A kormány a döntését még a Pénzügyminisztérium becslésére hagyatkozva hozta meg, amely az első negyedévre 16-17, az év egészére pedig 15 százalékos nettó átlagkereset-növekedést prognosztizált.
Miután februárig 18,6 százalékos emelkedést jelez a KSH, valószínűnek tűnik, hogy a tárca becslésénél magasabb lesz az első három hónapban a bérnövekedés üteme. Figyelembe véve a tavaly második félévben beindult költségvetési bérintézkedések bázist növelő hatását is, arra lehet következtetni, hogy idén az év egészében 1-2 százalékponttal magasabb lehet a nettó átlagkereset-növekedés mértéke, mint a PM előrejelzésében szereplő 15 százalék. Ez további 0,5-1 százalékos évközi nyugdíjemelést jelentene, amelynek forrásigénye 6-12 milliárd forint.
A már megítélt nyugdíjemelésre 73 milliárd forintot kell fordítania az államháztartásnak. A törvényi előírás szerint a nettó béremelkedés és a nyugdíjas fogyasztói árindex alapján számolják ki a korrekció mértékét. A nyugdíjas fogyasztói kosár - amelyben a teljes kosárnál nagyobb súllyal bírnak az élelmiszerek és orvosságok -, márciusig 6,7 százalékos árszínvonal-növekedést mutatott, míg a teljes 5,9 százalék volt.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Harmadával nőtt a közszférában dolgozók fizetése
(2002. április 18.)