Hosszabb távon a gazdaságra és az idegenforgalomra gyakorolt hatásával a vb minden bizonnyal hasznot hoz, a japánok 24,3, a dél-koreaiak pedig 3,9 milliárd dolláros profitra számítanak a következő években a gazdaság különböző területeiről.
A szervezési kiadásokra a házigazda ország általában 100 millió dollárt kap a FIFA-tól - ez esetben 100-100-at -, de a tavaly szeptember 11-ei, az Egyesült Államokat ért terrortámadás megdrágította a biztonságot is, 50 millió dollárral többet kellett erre a célra költeni a tervezettnél.
De nem is ez a nagy tétel, hanem a sokféle beruházás. Dél-Korea 1,87 milliárd dollárért épített tíz új stadiont, Japán pedig 2,8 milliárdot költött a létesítményekre, ebben a csomagban hét új és három felújított aréna szerepel. És további milliárdokat fordított mindkét ország az infrastruktúrára.
Sokkal kisebb összeg a pénzdíj - és a FIFA fizeti. A 32 részt vevő válogatott összesen 162 millió dollárt kap, 51 százalékkal többet, mint négy éve. A győztes csapat 12,4 milliót visz haza. Mindezzel együtt a világbajnoki részvétel veszteséggel járhat, ha a csoportmérkőzések után búcsúzik a válogatott, annak függvényében, hogy mennyit költött az illető szövetség a játékosok és vezetők kényelmére és biztonságára. A dpa értesülése szerint például a német szövetség rekordösszegű 8,42 millió eurót áldozott a csapatra ezen a vb-n, és ha túl korán kiesik, nem kap nagy pénzdíjat, arról nem is beszélve, hogy a szponzorok sem érdeklődnek majd irántuk úgy, ahogyan a futballvezérek remélték.
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Foci-vb: 3000 dollárt költhetnek a látogatók fejenként
(2002. május 31.)
70 milliárd forintba kerülnek a vb-néző magyar dolgozók
(2002. május 22.)