Egy piacvédelemről szervezett szakmai konferencián Major István elmondta, hogy egyelőre ideiglenes, hat hónapra szóló lépéseket tett Magyarország. A helyettes államtitkár reméli, hogy nem lesz szükség hosszabbításra.
A KüM a Gazdasági Minisztériummal egyetértésben 15 acéltermék esetében behozatali kvótákat szabott meg, és az ezen felüli mennyiségeket 20, illetve 25 százalékos védővámmal sújtja.
A védővámok bevezetéséről a helyettes államtitkár elmondta, hogy 2001-ben veszélyes folyamatok indultak meg az acéliparban. A magyar fogyasztáson belül az import aránya jelentősen emelkedett. Az Egyesült Államok, majd az EU védintézkedései kritikus helyzetet idéztek elő Magyarországon. Ezért a két szaktárca úgy vélte, hogy védekező szándékkal lépni kell.
Modernizációra és a kapacitások csökkentésre lett volna szükség, ez utóbbi azonban nagyon fájdalmas intézkedéseket követel és politikai következményekkel jár - mondta a helyettes államtitkár.
Magyarországon jelenleg 1500 alkalmazott dolgozik az acéliparban, ami rendkívül alacsony szám a környező országokhoz viszonyítva, mondta Major István, aki szerint létszámleépítésre és kapacitáscsökkentésre nincs szükség.
A magyar acélipar "normális", vagyis védőintézkedések nélküli piaci körülmények között is működőképes - fogalmazott Major István.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Cseh-magyar acélvám-háború
(2002. május 17.)