Az Európai Bíróság jogellenesnek mondta az aranyrészvényt

Az állami aranyrészvény intézménye nem felel meg az uniós jognak - döntött kedden az Európai Bíróság. Csak ritka kivételek lehetnek a köz érdekében. Csillag István miniszter szerint a magyar államnak is csak néhány stratégiai jelentőségű vállalatnál kellene aranyrészvényt tartania.

Az EU legfőbb bírói testülete az uniós joggal ellentétesnek minősítette a széles körben kedvelt aranyrészvény intézményét. Ez a különleges részvényforma speciális tulajdonosi jogain keresztül képes biztosítani a vállalat feletti stratégiai ellenőrzést a mindenkori kormány számára.

A keddi döntés szerint az aranyrészvény gyakorlata összeegyeztethetetlen az egyik legfőbb uniós alapelvvel, a tőkeáramlás szabadságával. A testületnek az a véleménye, hogy senkinek, még az államnak sincs joga saját előzetes vagy utólagos engedélyéhez kötni a tulajdonszerzést, s végképp nincs joga megakadályozni a részvények, azaz a tulajdonjog szabad áramlását. A taláros testület ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szigorúan meghatározott kritériumoknak eleget téve megengedhető az efféle kontroll: elsősorban akkor, amikor közérdekről van szó.

A Luxemburgban székelő bíróság ítélete a TotalFinaElf-ügyében látott napvilágot. A párizsi tőzsdén jegyzett olasz-francia olajipari gigászban a francia állam aranyrészvényt birtokol: az értékpapír jelentős vétóhatalommal ruházza fel a mindenkori gazdasági minisztert, aki jogosult például a vállalati eszközök értékesítését vagy éppen a cég törzsrészvényeinek eladását megvétózni. A TotalFinaElf-aranyrészvény a bírósági döntés szerint nem felel meg annak a döntő feltételnek, hogy a köz érdeke kívánja meg létét.

Nem a mostani ítélet az első ilyen ügyben. 2000 májusában az Európai Bíróság már elmarasztalta Olaszországot: a testület akkor ugyancsak az állam javára kibocsátott (Telecom Italia) aranyrészvényt ítélte összeegyeztethetetlennek a tőkemozgás szabadságával. Az akkori ítéletnek azonban nem volt különösebb hatása - szemben a mostanival, amelyet egyöntetűen precedens jellegűnek tartanak.

Elemzők meg vannak arról győződve, hogy ezúttal véglegesen "átszakadt a gát": vélemények szerint a francia eset után Spanyolország, Portugália és Olaszország következik - a mediterrán EU-tagoknál az aranyrészvény ugyanis széles körben elterjedt. A döntés jelentős módosulást eredményezhet az uniós kormányok gazdasági szerepvállalásának eszközrendszerében.

A szakemberek szerint Magyarországnak nem lesz nehéz alkalmazkodnia az uniós határozathoz, hiszen ma már csak kevés aranyrészvény van az állam kezében. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. például a 90-es évek második felében a különleges jogokat nyújtó papírok egész sorától vált meg: 1997-ben a vagyonkezelőnek még 27, tartós állami tulajdonban maradó társaságban volt aranyrészvénye, 2001 végére már 9-re csökkent a számuk. Jelenleg is döntő részvénye van az államnak egyebek közt a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt.-ben, a Pick Szeged Rt.-ben, a Zsolnay Porcelángyárban és a Paksi Atomerőműben. A jövőben mindenképpen más eszközöket ajánlatos használniuk azoknak az országoknak is, amelyek még csak csatlakoznának az Európai Unióhoz.

Az aranyrészvény fogalmát nem tartalmazta az 1988-ban alkotott társasági törvény, az később, a privatizációs folyamatok révén sodródott a magyar gazdasági jogba, mint sajátos elsőbbségi részvény - felelte a Magyar Hírlap kérdésére Csillag István. A gazdasági és közlekedési miniszter - aki jogászként a privatizációs joganyag egyik alakítója volt - úgy véli, hogy nekünk is követni kell az amerikai, illetve a német jogot, amelyek nem ismerik, illetve ma már nem tartalmazzák az állami beavatkozásra lehetőséget adó aranyrészvényt. Kivételt tenni csak néhány stratégiai vállalat esetében érdemes, ide sorolható a Mol vagy a Magyar Villamos Művek. Az agrárium egyes területei, például a génbankok nem aranyrészvénnyel "védhetők meg", hanem úgy, hogy ezeket tiszta állami társaságba visszük, az agrártársaság többi részét pedig privatizáljuk - tette hozzá Csillag István.

Az új kormánynak egyelőre még nincs határozott koncepciója az aranyrészvényekkel kapcsolatban – tudta meg a Magyar Hírlap a Pénzügyminisztériumtól. Az ÁPV Rt. nemrég kinevezett vezetése most dolgozza ki az új privatizációs stratégiát, amelynek keretében arról is dönteni kell, hogy az állam mely vállalatokban őrzi meg aranyrészvényét. László Csaba pénzügyminiszter korábbi nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a Mol és a Richter esetében az új kormány is indokoltnak tartja az állami beavatkozásra lehetőséget adó papír megőrzését.

Emőd Pál, Márk Edina, Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)