<P class="MsoNormal">Elemzők szerint nem megoldás az Izraeli kamatemelés

Az első elemzések szerint aligha hozhat hosszú távú megoldást a számtalan sebből vérző izraeli gazdaság gondjaira a hétvégén hozott meredek jegybanki kamatemelés. A gazdaság hanyatlását jelzi, hogy tíz éves mélyponton van a munkanélküliség, továbbá a nemzeti valuta, a sékel is negatív rekordokat döntöget.

Az izraeli központi bank keddi hatállyal váratlanul 1,5 százalékponttal 7,1 százalékra emelte irányadó leszámítolási rátáját a folyamatosan erősödő inflációs nyomásra hivatkozva. A kamatemelést kísérő közlemény szerint a 12 havi infláció egy ideje már felette jár a 3 százalékban meghatározott árstabilitási felső tűréshatárnak, s nemrégiben átlépte az 5 százalékot is.

A sékel hétfőn ugyan erősödött mintegy 1 százaléknyit a pénteki 4,9910 sékel/dolláros rögzítéshez képest - ami mélységi rekord volt -, s 4,9440-ig emelkedett vissza, de a Lehman Brothers Tel Aviv-i irodájának elemzője szerint ez nem feltétlenül jelent hosszú távú stabilizációt.

A nemzeti valuta azután kezdett folyamatos gyengülésbe, hogy a jegybank december végén a recesszió és a palesztin felkelés okozta gazdasági gondok kettős szorításában 2,00 százalékponttal 3,8 százalékra csökkentette leszámítolási rátáját költségvetési fegyelem betartására és a pénzügyi reformok végrehajtására tett kormányzati ígéretek fejében. A költségvetési politika azonban változatlanul expanziós maradt, s a biztonsági helyzetben sem történt érzékelhető változás, sőt a sékel értéke a dollárhoz képest 18 százalékkal zuhant a kamatcsökkentés óta.

A recesszió legutóbbi jele volt a múlt hét közepén közzétett foglalkoztatási adatsor, amely szerint az idei első negyedévben szezonális kiigazítással 10,6 százalék volt a munkanélküliek aránya Izraelben a tavalyi utolsó negyedévben mért 10,4 százalék után. Az izraeli munkanélküliség több mint tíz éve nem volt ilyen magas: a mostanival azonos arányt legutóbb 1991 második negyedében mértek, amikor százezrével érkeztek Izraelbe a kivándorlók az akkori Szovjetunióból.

Az izraeli gazdaság mély recesszióban van: tavaly 0,6 százalékkal csökkent a hazai össztermék éves értéke - ez 1953 óta a legrosszabb teljesítmény volt -, s elemzők 2002-re is negatív GDP-növekedést jósolnak. A gazdaságra rendkívüli nyomást gyakorol a globális lassulás mellett a 20 hónapja zajló fegyveres palesztin felkelés is. A parlament a múlt héten - komoly fennakadások, koalíción belüli lázadás és kormányválság után - második olvasatban elfogadta a kormány erőteljes megszorító csomagtervét. A tervezet egyebek mellett 6 milliárd sékeles kiadáscsökkentést és 3 milliárd sékeles adóemelést tartalmaz, s 3,0 százalékról 3,9 százalékra növeli a költségvetés GDP-arányos idei tervezett hiányát.

(MTI)

Korábban:

Gazdasági szükségprogram Izraelben
(2002. április 29.)