Őszre újra ezer forintba kerülhet a karaj

Nyár végén, ősz elején újra 1000 forintba kerülhet a sertéskaraj, -comb kilója, amennyiben az export meglódulása miatt lecsökken a vágóállomány. A kormány a termelői árak emelését ugyanis az export támogatásával kívánja serkenteni. Jelenleg a tenyésztők kilogrammonként 35-50 forintot is ráfizetnek a sertéstartásra.

Június első hetében a kereskedők 252 forintot adtak az élő sertés kilójáért, miközben tavaly 335 forint volt az átlagár, de év közben előfordult 360-380 forintos ár is. A termelők és a Vágóállat és Hús Terméktanács által elfogadott önköltség az idén 300-305 forint között mozog - ezt sok húsipari cég cáfolja, szerintük 240-250 forintért is elő lehet állítani sertést Magyarországon -, míg az állami támogatás 19 forint kilónként.

A számokból látszik, hogy manapság átlagosan 10 százalékos, 35 forintra tehető kilónkénti veszteség éri a termelőket - állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szakember szerint az ebben az évben legmélyebb válságpontján lévő ágazat ellen éppen a leköszönt agrárkormányzat tett, amikor január óta nem avatkozott be a piacba. Holott Tóth szerint már év elején elkezdett esni a világpiaci és európai húsár, a forint felértékelődése nyilvánvaló volt, s már akkor döntött az FVM, hogy egy fillérrel sem támogatja a húsexportot.

Mindezek miatt kiszámítható volt a válság, az, hogy a húsipar képtelen a drágább disznóból versenyképes árut készíteni és értékesíteni. Tóth szerint igen megnehezíti az exportra termelő húsipari cégek és a számukra sertést értékesítő termelők helyzetét az az érthetetlen intézkedés, miszerint az exportált disznó után a termelők nem vehetik fel a kilónkénti 19 forintos minőségi támogatást. A MOSZ úgy véli, hogy ezt a diszkriminációt meg kell szüntetni, ami segítheti a legjobb húsipari cégeket.

A termelői lobbicsoport szakértője ugyanakkor egyértelműen üdvözli azt a napokon belül várható kormánydöntést, miszerint az árak emelkedését az élő sertés exportjának kilónkénti 27 forintos támogatásával akarja előidézni. Még akkor is így vélekedik Tóth, ha sokan helytelenítik, hogy magyar adófizetők pénzén olcsóbbá tett sertéshús áldásait a külföldi fogyasztók élvezzék. Tóth szerint hetente akár 5 ezer sertés is kimehet az országból, főként Románia és Horvátország lehet nagy vevő. Az exporttámogatás addig maradna életben, míg az árak el nem érik a 285 forintot. Márpedig szerinte a támogatási rendelet megjelenését követő néhány napban akár 10 forintot is erősödhet a disznó ára, majd ez fokozatosan emelkedhet a 285 forintos limit szintjére. Persze a termelők is jobban örülnének a direkt termelői, s minőséghez kötött támogatásnak, de mint Tóth mondta, erre ma nincs elég pénze a minisztériumnak.

A húsipari cégek, döntően az exportban érdekeltek, viszont pánikolnak. Szerintük ugyanis a hazai sertésárak emelkedése teljesen ellehetetleníti őket. Tavaly óta a forint erősödése, az euró gyengülése miatt a darabolt húsokért például 40 százalékkal kevesebb forintbevételhez jutnak. Egy fillér támogatást sem kapnak az exporthoz, pedig az európai húsárak tavaly óta 25-30 százalékkal estek. A húsipar szerint amennyiben most az agrárkormányzat döntésével kisöpri az élő sertést az országból, úgy nyár végére, ősz elejére lesz gond, s a vágóállomány-csökkenés miatt akár 40 százalékos húsáremelkedés is bekövetkezhet a hazai piacon. Ami persze nem lesz nehéz, mivel míg tavaly ősszel még 1000-1100 forintot kellett fizetni egy kiló karajért, combért, addig manapság 670-740 forint e termékek ára.

Sólyom György, a Pick csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese szerint a kormányzat kiszámíthatóbb körülményeket teremthetne, ha a termelőknek járó minőségi támogatási szintet emelné meg. Akár kilónként 40 forinttal is kiegészíthetné az FVM a mostani támogatást.

A mesterségesen teremtett belpiaci sertéshiányt viszont oldhatja, hogy júliustól ismét kedvezményes körülmények között lehet az EU-ból importálni körülbelül 5 ezer tonna sertéshúst. Márpedig az "EU-disznó" olcsó, mert a közösség sertéstenyésztése most érte el másfél éves szokásos termelési ciklusának csúcspontját. Ma az EU-ból importált sertés 270 forint kilónként, 20 forinttal drágább, mint a magyar élő sertés. Ez azt is jelzi, hogy a magyar sertéstenyésztés hatékonysága gyenge: egy évtizede alig áldoztak a kormányok a sertéstelepek korszerűsítésére. Márpedig kevés termelőnek volt erre pénze. S ez az igazi rákfenéje a magyar húságazatnak, s az, hogy a húsipari üzemek évek óta félkapacitással dolgoznak, ami szintén költségnövelő tényező.

(Magyar Hírlap)