A jegybanki alelnök utalt arra, hogy a magyarországi makrogazdasági változásokra a hazai pénzügyi rendszer az elmúlt évben igen jól reagált. Igaz ez a devizaliberalizációra, a forint lebegési sávjának kiszélesítésére. A bankrendszerben a devizahitelek visszaszorultak, a kereskedelmi bankok az egyes ügyeletek esetében az árfolyamkockázatot megfelelően kezelték. Tavaly a hitelezés dinamikusan bővült. A lakossági hitelállomány az elmúlt év egészében bővült, míg a vállalati hitelfelvételek a negyedik negyedévben visszaestek.
Hiányzik az adó-nyilvántartási rendszer
Auth Henrik szerint gond, hogy hiányzik a megfelelő adós-nyilvántartási rendszer. Ebben Lengyelország, Csehország már előbbre jár. A jegybanki alelnök azt is a gondok között említette, hogy egyelőre nincs megfelelő dokumentáció a derivativ termékekről, illetve ügyletekről, holott ez a teljes devizaliberalizációt követően szükséges lenne.
A nem kereskedelmi bankokról szólva Auth Henrik rámutatott: a különböző befektetések, megtakarítási formák növekedésében egyre nagyobb szerepet játszanak a magyarországi nyugdíjpénztárak, a befektetési alapok. Ezek konzervatív befektetési politikát folytatnak, befektetéseik 75-85 százalékát állampapírba helyezik.
Növekvő lízingtevékenység
Az MNB alelnöke szerint 2001-ben a bankrendszer hitelezési aktivitásának bővítése mellett jelentősen megugrott Magyarországon a lízingtevékenység. A hitelintézetek nem egyszer kockázatosabb hitelügyleteik kezelését lízingvállalataikba helyezik ki. Kálmán Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy míg a bankrendszer múlt évi tevékenységét a kiegyensúlyozott fejlődés és a stabilitás jellemezte, addig a szövetkezeti hitelintézeti szektor működése továbbra is kockázatosnak tekinthető.
Az elmúlt év egyik jellemző vonása, hogy a hitelállomány a bruttó hazai termékhez viszonyítva megemelkedett, míg az összesített mérlegfőösszeg GDP arányosan valamelyest csökkent. A GDP arányos mérlegfőösszeg Magyarországon számottevően elmarad az Európai Unióra jellemző nagyságrendtől, a hazai bankszektor terjedelme még a legkevésbé fejlett bankszektorral rendelkező dél-európai országok bankrendszerének felét sem éri el.
Az elmúlt évet az jellemezte, hogy a hazai hitelintézetek likvid eszközeiket a hitelekbe vitték át. Ez azonban csupán az első három negyedévre mondható el. A hiteldinamika a októbertől megtorpant, a bankok betétállományának növekedése viszont gyorsult.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Parlament előtt a pénzügyi törvénycsomag
(2002. június 11.)