Pénteken Martonyi János külügyminiszter és Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes, külgazdasági miniszter aláírta a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezmény július elsején lép hatályba.
Martonyi János az aláírás után megjegyezte, hogy ez az első olyan megállapodás, amelyben Magyarország a másik fél javára fogad el bizonyos fokú aszimmetriát.
A megállapodás az ipari termékek 86 százalékára biztosít vámmentességet. Kivételként kétféle listát állítottak össze: az úgynevezett kevésbé érzékeny termékeket tartalmazót mindkét oldal, és a legérzékenyebb termékkört felsorolót csak a jugoszláv fél. A kevésbé érzékeny ipari termékeknél a jelenlegi vámok három ütemben, 2003 végéig szűnnek meg. Ezek a termékek teszik ki a magyar import 14 százalékát és az export 8 százalékát. A magyar részről nyújtandó, aszimmetrikus kedvezmény érinti a legérzékenyebb ipari termékeket. Ez a Jugoszláviába irányuló összes magyar ipari export értékének 6 százalékát éri el. Ezek vámjait fokozatosan, 2005 végéig csökkentik nullára. Ebbe a termékkörbe tartozik például a cement, a műtrágya, egyes építőipari anyagok és az acéltermékek.
Az agrártermékek egyharmadára biztosít vámmentességet a megkötött szabadkereskedelmi megállapodás. Az agrárkereskedelem területén két listát fogadtak el a felek. Az egyik listán azok a termékek szerepelnek, amelyek esetén kölcsönösen 0 százalékos vámokat alkalmaznak, mennyiségi korlátozás nélkül. Az itt szereplő termékek a magyar agrárexport mintegy 7 százalékát, az import 3 százalékát teszi ki. A vámmentes termékek közé tartozik a vetőmag, a szaporítóanyagok és a tenyészállatok. A másik listán szereplő termékekre kölcsönösen vámkedvezményeket biztosít Magyarország és Jugoszlávia, egy-egy terméknél, termékcsoportnál mennyiségi korlátozással vagy anélkül. A vámcsökkentésnél a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabbat veszik figyelembe, 10 százalékkal csökkentve. A megállapodás magyar szempontból fontos eleme, hogy a jugoszláv agrár-vámrendszer instabil elemeit - pót- és szezonális vámokat - nem alkalmaznak a magyar áruknál.
A Jugoszláviába irányuló magyar export 2001-ben 195,2 millió dollár volt, 9,4 százalékkal több, mint 2000-ben. A Jugoszláviából érkező magyar import értéke tavaly elérte az 55,4 millió dollárt, ami 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
(MTI)
Ajánlat:
Nem hiányzik a könyvtárából?