A 60 oldalas jelentés összegzi a nyomozást lefolytató albizottság vizsgálatainak eredményeit, amely arra irányult, hogy fény derüljön az igazgatóság szerepére az ügyben. A jelentés kitér arra is, hogy milyen lépésekkel lehetett volna megelőzni a csődöt, illetve, hogy miként lehetett volna hatékonyabban védeni a részvényesi érdekeket.
A jelentés az igazgatótanács hibáiként többek közt azt rója fel, hogy a testület mindvégig tudott a könyvelési csalásokról, és elmulasztotta megakadályozni a manipulációkat, nem biztosította a cég könyvvizsgálója, az Arthur Andersen függetlenségét, illetve nem óvta meg részvényeseit.
A vizsgálóbizottság nem fogadta el az igazgatósági tagok azon véleményét, hogy a testület kimaradt a tényleges döntésekből, és ilyenformán nem okolható a vállalat csődjéért. Carl Levin szenátor, az albizottság szóvivője elmondta, hogy a nyomozás eredménye szerint a testület hallgatólagosan jóváhagyta a kreatív könyvelési technikák alkalmazását, és a számviteli csalásokat.
Egy másik bizottsági tag, Susan Collins szenátor hozzátette: bebizonyosodott, hogy az igazgatóság ténykedése, illetőleg a be nem avatkozása egyértelműen közrejátszott a vállalat halálában.
Mint ismeretes, a houstoni központú energia-kereskedő cég az Egyesült Államok legnagyobb vállalati bukását szenvedte el, amikor 61 milliárd dollárt kitevő adósságai miatt csődvédelmet kért maga ellen.
(Üzleti Negyed)
Korábban:
Bukott csillagok és hamis sávok: nagyító alatt az amerikai vállalati botrányok
(2002. július 3.)