A privatizáció konkrét formájáról Popa csak annyit mondott: elképzelhető, hogy a Petrom regionális szövetségre lép olyan térségbeli társasággal, mint a magyar Mol, vagy az osztrák OMV, de az sem kizárt, hogy a részvények többségét valamilyen nagy befektető veszi meg. A vezérigazgató szerint a Petrom most sokkal jobb helyzetben van, mint 1999-ben, amikor kudarcba fulladt az első privatizációs kísérlet. Hangsúlyozta, hogy a társaságnak akkor 1 milliárd dollárt kitevő tartozása volt a román állammal szemben, jelenleg ilyen adóssága nincs.
Popa elmondta, hogy a cég az év első négy hónapjában 870 milliárd lej adózás előtti nyereséget ért el. (Tavaly az adózás előtti nyereség 4318 milliárd lej volt.) A Petrom részvényeinek 93 százaléka van jelenleg állami tulajdonban. A részvények hét százalékát a bukaresti tőzsdén adták el. Az ezer lejes névértéken kibocsátott részvények árfolyama jelenleg 800 lej körül jár, ami azt jelenti, hogy a társaság tőzsdei értéke most valamivel több mint 948 millió dollár.
Popa szerint a külföldön megszerzett kitermelési jog alapján olyan tartalékokkal rendelkezik a Petrom, amelyek legkevesebb 200 millió dollárral növelik értékét. A Ziarul Financiar című román gazdasági napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság továbbra is vitában áll az állammal szembeni korábbi adósság rendezéséről a pénzügyminisztériummal, aminek következtében a minisztérium az idén már három alkalommal is zárolta a Petrom számláit.
A lap kitért arra is, hogy a Petrom még nem küldte el az első negyedév gazdálkodási adatait a tőzsdének. A társaság szerint ez az adatszolgáltatás nem kötelező, csak ajánlott. A hivatalos adatok nyilvánosságra hozása a bukaresti tőzsde illetékesei szerint azért késik, mert a Petromnak egyelőre nehézségei vannak a nemzetközi könyvviteli szabályok alkalmazásával. A Petrom privatizációjával kapcsolatos más jellegű nehézségekre utal az Adevarul kommentárja. A lap hangsúlyozta, hogy a románok nem felejthetik el: a Petrom a térség legnagyobb olajtársasága.
- A vállalat 2005-ig szóló középtávú terveiben egyebek között az szerepel, hogy 451 millió dollárt terveznek beruházni a szállítás és az elosztás fejlesztésére. A tervek szerint 680 millió dollárt fordítanak a társaság tulajdonában lévő két olajfinomító korszerűsítésére, 863 millió dollárt pedig a kitermelés bővítésére. Vajon akad-e olyan külföldi befektető, amely hajlandó lesz ekkora összegeket beruházni a teljes román olajipari rendszer fejlesztésére - a kitermeléstől kezdve a feldolgozáson át a forgalmazásig - tette fel a kérdést a lap.
(MTI)
Nem hiányzik a könyvtárából?
A gyufacímkétől az online-hirdetésig