A vállalat adatai szerint a horvátországi mezőkön 382 465 tonna olajat termeltek ki, 4 százalékkal többet a tervezettnél, és 171 638 tonna gázkondenzátumot, 8,5 százalékkal többet, mint tervezték. Az angolai és az egyiptomi koncessziók 81 244, illetve 32 651 tonnás olajtermelésével együtt alakult 667 998 tonnára az első félévi termelés.
A horvát kormányválság miatt hetek óta késik az INA privatizációs pályázatán a rövidített lista nyilvánosságra hozatala. Az INA-ból 25 százalékot plusz egy részvényt hirdettek meg. A Globus című horvát hetilap szerint a Deutsche Bank és a PriceWaterhouseCoopers, a horvát kormány tanácsadói három cégre szűkítették volna a listát, de végül is négyben állapodtak meg, ezek a Mol Rt., az osztrák OMW, az orosz Lukoil és a Petrol-Israeli Corp. szlovén-izraeli konzorcium. Az oroszok a legerősebbek, de a leggyanúsabbak is - írta a Globus.
A cikk szerint az INA derülátó vezérkara 250-300 millió dolláros árban reménykedik, reálisan azonban nehezen hihető, hogy a legjobb árajánlat meghaladja a 200 millió dollárt. Az INA 717 millió kunás tavalyi hasznának több mint 60 százaléka ugyanis sokkal inkább az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég szemfényvesztése, mintsem valós érték.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Továbblépett a Mol az INA-pályázaton
(2002. július 9.)
A Mol érdeklődik az INA privatizációja iránt
(2002. június 14.)