A cseh kormány az ország eddigi legnagyobb volumenű privatizációs döntésében a német RWE Gas ajánlatát tartotta a legjobbnak az ország teljes gázszállítói és elosztókapacitásának magánosítására kiírt tenderen. Az RWE Gas, Németország második legnagyobb gázközműtársasága, 4,1 milliárd eurós ajánlattal biztosította hozzáférését ahhoz a gázvezetékhez, amelyen az összeurópai gázimport döntő hányada érkezik Oroszországból az európai országokba (a németek ezzel közvetlen hozzáférést szereztek Európa legnagyobb gázexportőre, a Gazprom hálózatához).
A német gázóriás sikerének kulcsa, hogy a cseh gázszállító monopólium, a Transgas 97 százalékos tulajdonrészéért, valamint mind a kilenc cseh gázelosztó társaságért jóval magasabb árat volt hajlandó fizetni, mint a tenderen részt vevő riválisai. Nem véletlenül: Manfred Scholle, az RWE Gas vezérigazgatója a cseh gázközművagyon megvásárlását stratégiai lépésnek nevezte. A 4,1 milliárd eurós tranzakció a rendszerváltó cseh gazdaság történetében eddig mindenesetre a legnagyobb horderejű és volumenű privatizációs döntés volt, amely azonban csak az első lépés a cseh energiaipar egészét érintő privatizációs sorozatban.
Mint korábban beszámoltunk róla, a kormány hétfőn döntött a cseh olajipari vállalat, az Unipetrol magánosításáról: az OMV-TVK-Mol hármast és a brit Rotch Energyt lekörözve a brit-holland Shell, az amerikai Conoco és az olasz Agip konzorciuma, az Agrofert nyerte el az Unipetrol 62,99 százalékos állami részvénycsomagját. Az Unipetrol olajfinomító érdekeltségeinek 49 százalékát egyébként már korábban is a Shell birtokolta, így a brit-holland óriás tovább erősítette pozícióit a térségben.
A kabinet ugyanakkor elhalasztotta a döntést a CEZ, a meghatározó cseh villamosenergia-előállító, valamint a hat áramelosztó vállalatra kiírt energiatender ügyében. A kormány felkérte a két legesélyesebb pályázót, a francia Éléctricite de France-ot és az olasz Enel csoportot, hogy jövő év január 7-éig nyújtsanak be módosított árajánlatot az áramszolgáltatókra és a CEZ felkínált 67,6 százalékos részvénycsomagjára.
Milos Zeman kormányfő az árminimumot 200 milliárd cseh koronában (5,7 milliárd dollár) határozta meg: az Enel első ajánlata csak 133 milliárd koronáról szólt, míg a francia rivális szerkezeti módosításokat kívánt a szerződésben. Zeman igen határozott hangnemben válaszolt azokra a felvetésekre, amelyek szerint a kormány "mohósága" miatt meghiúsulhat, de legalábbis a jövő júniusi parlamenti választásokig elhúzódhat az energiaprivatizáció meghatározó lépése. "Csehország kormányát kéretik nem bolondnak nézni, akinek olcsó ajánlatokkal lehet kiszúrni a szemét"- nyilatkozott Zeman.
A három cseh energiatendert nyugati kommentátorok mindenesetre némi értetlenkedéssel figyelik: az Unipetrolért a vesztes Rotch Enery jóval többet, 444 millió eurót kínált, mint a győztes Agrofert a maga 361 milliós ajánlatával. A kormány ebben az esetben finanszírozási nehézségekre és a petrolkémiai tapasztalatok hiányára hivatkozva döntött az Agrofert mellett, tovább növelve a zűrzavart a privatizációsorozat körül. Elemzők mind a tenderek "túlságosan gyors" időzítését, mind a megkötött szerződések átláthatóságát kifogásolták. A piac hasonlóan vélekedett a privatizációról: a CEZ részvényárfolyama a döntés után 3, az Unipetrolé 13 százalékkal csökkent, mivel sem a cégek jövőjét, sem a már megkötött szerződések piaci logikáját nem látják biztosítottnak.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat: