A közelmúltban lezajlott - s a végéhez még közel sem jutott - amerikai vállalati csődsorozat első számú felelősei, az Enron, a Global Crossing, a WorldCom és más vállalatok vezérigazgatói és felső vezetői az elmúlt három évben 3,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak a Financial Times felmérése szerint. Az elképesztő összeget a soha nem látott magasságokba szökött menedzserfizetésekből, juttatásokból és a vállalati részvények eladásából "gyűjtötte be" a vállalati Amerika elitje. A felmérés csak azokat a vezetőket vizsgálta, akik már hivatalosan is csődbe ment vállalatok élén álltak, s amelyek az elmúlt években több száz milliárd dollárt veszítettek tőzsdei értékükből.
(Az amerikai, s általában az angolszász részvénykapitalizmus írott és íratlan szabályai szerint a vállalatvezetés a részvénytulajdonosok érdekeinek és vagyonának legfőbb őre, s a vállalati stratégiákat elsősorban a részvények, azaz a vállalat értékének maximalizálása határozza meg. A befektetők hatalmas veszteségei mellett aligha feledkezhetünk meg arról a közel százezer emberről, akik a csődök miatt veszítették el állásukat.)
Greenspan: "fertőző mohóság"
A felmérés az amerikai jegybankelnök, Alan Greenspan sommás meghatározását támasztja alá, aki két héttel ezelőtt a 90-es évek gazdasági klímáját a "fertőző mohóság" kultúrájának nevezte, amikor a hosszú távú vállalati sikerek biztosítása finoman szólva nem volt előfeltétele a személyes gazdagodásnak.
Az összeállítás megállapításai szerint 1999-től az energiakereskedő óriás, az Enron mindenható vezére, Kenneth Lay 247 millió dollárral lett gazdagabb. A "csődbárók" abszolút listavezetője azonban Gary Winnick, a Global Crossing főnöke, aki vállalatának összeomlásáig összesen 512 millió dollárt kasszírozott.
A Financial Times felmérése az első szisztematikus tanulmány a jelenlegi gazdasági dekonjunktúra idején csődbe ment vállalatok vezetőinek vagyongyarapodásáról, s a 25 legnagyobb amerikai vállalatot vizsgálja, amelyek az elmúlt 18 hónapban mentek csődbe. A jövedelmek megállapításánál a vezetői fizetéseket és az 1999-2001 közötti részvényel-adásokból származó bevételeket vették figyelembe. A 208 vizsgált igazgató közül 52-en kerestek 10 millió dollárnál többet, 31-en több mint 25 millió, 16-an pedig több mint 50 millió dollárral lettek gazdagabbak. A legfelső, 100 millió plusz kategóriába nyolcan kvalifikálták magukat. A felmérés figyelembe vette a sokszor vitatott juttatásokat is, mint a végkielégítések, egyszeri nyugdíjba vonulási járadékok, a részvények után fizetett osztalékok vagy az "elfelejtett" vezető vállalati hitelek.
Bár semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a topmenedzserek - legalábbis ebben a vonatkozásban - törvénytelenül jutottak személyes vagyonukhoz, az Egyesült Államokban egyre hangosabb hangok hallatszanak, amelyek legális formában szeretnék rákényszeríteni a bukott vezetőket juttatásaik - s főként a bennfentes kereskedelemmel legalábbis rokonítható részvényeladásokból származó bevételek - visszafizetésére. S bár a kongresszus elfogadta, Bush elnök pedig kedden aláírta azt a törvényt, amely drákói szigorításokat vezet be a vállalati könyvelési rendszerek ellenőrzésében és a könyvviteli csalások felderítésében, nem valószínű, hogy az elmúlt három évben szerzett hatalmas magánvagyonokból a károsult részvényesek egyetlen centet is viszontlátnak majd.
(Maqgyar Hírlap)
Ajánlat:
Bukott csillagok és hamis sávok: nagyító alatt az amerikai vállalati botrányok
(Az Üzleti Negyed dossziéja)