Jelentősen estek a fővárosi lakásbérleti árak

Egyre nehezebben és egyre nyomottabb áron lehet a budapesti lakásokat bérbe adni - panaszkodnak a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők. A bérleti díjak tavaly óta folyamatosan csökkennek: az idén átlagosan 20-30 százalékkal olcsóbban lehet kiadni a lakásokat - állítják ingatlanpiaci szakértők.

Tíz hónapig üresen állt a lakás, aztán a múlt hónapban sikerült kiadnom havi 2000 dollárért, azaz ötszázezer forintért. Az előző bérlőtől két éve még 2800 dolláros bérleti díjat kértem a 200 négyzetméterért" - panaszkodik a II. kerületi lakás névtelenséget kérő kiadója.

Véleménye nem egyedi. A tavaly még pillanatok alatt bérlőre találó lakások ma akár egy évig is üresen árválkodnak - mondja Magyar Tamás, a Budai Ingatlan Center irodavezetője. S ha végül mégis akad bérlő, gyakran kiderül: a korábbi, áhított bérleti díj manapság már csak vágyálom. Egy II. vagy XII. kerületi, 100-150 négyzetméteres lakás havi bérleti díja 2001 elején még 250 ezer forint volt, az idén már 150 ezer forinttal is be kell érnie a tulajdonosnak, ha nem akarja, hogy üresen álljon és csak a pénzt vigye a lakás - említi példaként Magyar Tamás.

Magyar Tamás ugyanakkor azt sem zárja ki: mindig akadnak szerencsés tulajdonosok, aki olyan bérlőt fognak ki, akinél nem számít az ár.

Hol vannak már a tavalyi árak!?

Már csak nosztalgiával gondolhat IX. kerületi, Ráday utcai kétszobás lakásának két évvel ezelőtti bérleti díjára Orbán Balázs is. A tulajdonos a központi helyen lévő lakását 2000-ben még 75 ezer forintért tudta kiadni, az idén 10 ezer forinttal kevesebbért. A májusban meghirdetett lakás iránt ugyan sokan érdeklődtek, de a magyar jelentkezők még a 65 ezer forintos bérleti díjat is sokallották, s végül egy külföldi diák vette ki. Orbán Balázs a bérbeadók nehézségeit elsősorban abban látja, hogy a lakáshitelek feltételeinek egyre kedvezőbbé válása miatt sokan inkább adósodnak el akár évtizedekre is, mint hogy albérletre "dobják ki a pénzt".

A szakemberek a bérlakáspiacon zajló kedvezőtlen folyamatokat elsősorban a sokszoros túlkínálattal és a kereslet visszaesésével magyarázzák. Sárvári Katalin, a Start Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tendencia nem új keletű: a 2000-ig tartó "lakásboom" a töretlenül felfelé ívelő árakkal sokakat ösztönzött arra, hogy befektetési céllal ingatlant vásároljanak, majd bérbe adják. A túlkínálat napjainkra 20-30 százalékos áreséshez vezetett a piac legtöbb szegmensében.

Nem túl rózsás a helyzet

A kialakult helyzet ellenére nem minden lakáskiadóra jár rá a rúd - állítja Magyar Edit, az Olcsó Lakások Ingatlanközvetítő Irodájának munkatársa. A kis alapterületű, nem éppen kedvező fekvésű, ezért alacsony bérleti díjú lakások ma is gyorsan forognak a piacon. Igaz, az ár ebben a szegmensben sem emelkedik: egy garzon bérlete - a fekvéstől és a felszereltségtől függően - 30 és 50 ezer forint között mozog. De Pesterzsébeten és Pestlőrincen például 30 ezerért már kis házrészt is lehet bérelni. Magyar Edit szerint nem véletlenül stabil a kereslet az olcsó lakások iránt, hiszen ezeket éppen az a réteg keresi, amelynek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy saját lakást vásároljon, ráadásul többnyire hitelképtelennek is számít, így képtelen kedvezményes lakáshitelt felvenni.

A luxuslakások bérbeadásával foglalkozó Colliers International magyarországi cégénél viszont komoly áresést tapasztaltak. "A nívós lakások kínálata az elmúlt években folyamatosan növekedett, hiszen az ingatlanok népszerű befektetésnek számítottak. A luxuslakások iránti kereslet viszont csökkent, így elkerülhetetlen volt az áresés" - fejtette ki lapunknak Kacsmarik Ágnes, a cég ingatlanbrókere. A Colliers ügyfelei kizárólag külföldi cégvezetők és diplomaták, akik megengedhetik maguknak az akár havi több ezer dolláros bérleti díjakat is. "Az elmúlt egy-két évben azonban általánossá vált, hogy a multinacionális nagyvállalatok külföldi menedzsereiket sorra váltják fel magyar szakemberekkel. A luxuslakások tulajdonosainak bánatára egyre kevesebb külföldi menedzser jön Magyarországra, egyre rövidebb időre" - magyarázza Kacsmarik Ágnes.

A Colliersnél így összegeztek: a középvezetők által kedvelt luxuskivitelű 100-120 négyzetméteres, új társasházi lakások bérleti díja átlagosan 30 százalékkal esett vissza: míg korábban havi 2000-2500 dollárért kínálták őket, addig mostanság 1500-1800 dollárért már kibérelhetők. A felső vezetők nagy része azonban még mindig külföldi, így rájuk továbbra is számíthat a bérlakáspiac. Ennek a szűk rétegnek már luxusvilla dukál, s ebben a kis szegmensben alig volt érzékelhető visszaesés. A luxusházak bérleti díja még mindig havi 1-1,5 millió forint között mozog - hangsúlyozta Kacsmarik Ágnes.

A szakemberek egy része a bérleti díjak kismértékű tovább esésével számol. A lapunknak nyilatkozók azt sem rejtették véka alá, hogy a lefelé tartó bérleti díjak talán most kezdenek közelíteni a "realitáshoz". Magyar Tamás szerint a havi bérleti díjaknak az ingatlan értékéhez viszonyított aránya még tavaly is 1 százalék körül mozgott, míg a jelenlegi fél százalék már inkább megfelel a külföldi példáknak. Hasonló véleményt fogalmazott meg Sárvári Katalin is, aki szerint a magyar piacon mindig is túlságosan magasak voltak az árak. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a lakásbérlés Magyarországon még mindig kevésbé terjedt el, mint például Nyugat-Európában.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Lakáshitel 2002
(az Üzleti Negyed különkiadása)

Ingatlan
(az Üzleti Negyed rovata)

Korábban:

Csökkentek a budapesti lakásárak