EU: a magyar hús csak a tejipar mellékterméke

Az Európai Bizottság országjelentése szerint drámaian visszaesett Magyarországon az elmúlt évtizedben a marha- és borjútermelés, a vágómarha-tenyésztés pedig gyakorlatilag nem létezik. Az élelmiszeriparnak ugyanakkor hasznára vált a növényi olaj-, gabona- és tejfeldolgozás növekedése - írja a Világgazdaság

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának Magyarországról szóló, napokban közzétett országjelentése szerint vágómarha-tenyésztés hazánkban gyakorlatilag nem létezik, a marhahús valójában mint a tejipar "mellékterméke" jelenik meg az agrárszektorban. Az elmúlt évtizedben egyébként a marha- és borjúhústermelés 68, az állomány pedig 40 százalékkal esett vissza.

A jelentés szerint az ágazatnak ugyanakkor hasznára vált a növényi olaj-, gabona- és tejfeldolgozás erős növekedése. A hazai gabonahozam például nagyobb ütemben nőtt, mint a tizenötök országaiban. Az élelmiszeripar más területeinek (állati takarmány, hús, gyümölcs és zöldségfeldolgozás) növekedése a többi kelet-közép-európai országgal ellentétben azonban az átlag alatt alakult.

Az élő állat és az állati eredetű termékek ára jelentően elmarad az uniós átlagtól. Az 1993 és 2000 közötti időszakban például a hazai élő marha ára átlagosan 46, a tejé 30, a szárnyasoké pedig 20 százalékkal maradt el az uniós átlagártól.

Az utóbbi években az agrárbüdzsé jelentősen nőtt, különösen az EU-csatlakozáshoz szükséges intézmények létrehozása, a regisztrációs és információs rendszerek kiépítése, illetve a közös agrárpolitika programjainak és irányelveinek elsajátítása terén - állapítják meg a jelentés készítői.

Szakértők szerint Magyarország jelentősen integrálódott az európai gazdaságba, megállapításuk szerint az unió a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Véget érhet az uniós közös agrárpolitika
(2002. július 10.)