Idén sem kell lemondani párizsi bevásárlókörútjaikról, karibi nyaralásaikról vagy luxuslimuzinjaikról az orosz elit tagjainak. A köznyelvben csak "új oroszoknak" nevezett leggazdagabb tíz százalék az idei első félévben a lakossági jövedelmek 32,9 százalékát szerezte meg. Igaz, ez vagy fél százalékkal kevesebb a tavalyinál, azonban idén a közös "torta" is nagyobb, az összjövedelmek 2816 milliárd rubelre, azaz megközelítőleg 90 milliárd dollárra rúgnak. (Egy évvel korábban az első félévben ez az összeg 2216 milliárd rubel volt.)
Ezzel szemben a legszegényebbek tízszázalékos rétegének az összjövedelmek mindössze 2,3 százalékával kellett beérnie. Ráadásul ez valamivel - 0,1 százalékkal - kevesebb is 2000. január-júliusinál. A jövedelmi piramis alján lévők havonta 1000 rubelnél (1 dollár=31 rubel) kevesebb pénzből élnek. Az orosz lakosság 1,1 százalékának pedig 500 rubelnél is alacsonyabb a jövedelme. Havi 1000-1500 rubeles jövedelme a lakosság 13,4 százalékának volt, tavaly ez az arány 18,5 százalékot tett ki.
Az előzetes adatok szerint idén júniusban a havi bruttó átlagbér 4522 rubel volt, 37,8 százalékkal magasabb, mint az előző év júniusában. Reálértékben azonban csak 17 százalék körüli a bővülés. S ez az összeg ismét csak reálértékben mindössze 53 százaléka az 1991-esnek, s kevesebb a 1998-as válság előttinek is.
Mindemellett a vastagabb borítéknak nem sokáig örülhetnek az átlagoroszok, hiszen éppen augusztus 1-jétől 16 százalékkal, 400 rubelre emelkedett a lakossági fogyasztásra szánt földgáz ezer köbméterenkénti nagykereskedelmi ára. Az áremelés alól egyetlen kivétel van: a június végén árvíz sújtotta Dél-Oroszországban a földgáz nagykereskedelmi ára továbbra is 310-350 rubel lesz ezer köbméterenként. E térségben az áradások komoly károsodásokat okoztak a gázvezetékrendszerekben, a helyreállítási költségeket mintegy százmillió rubelre becsülik. Ellenben a moszkvaiaknak máris többet kell fizetniük, a hőenergiáért kiszámlázott hektokalóriánkénti ár 10,5 százalékkal 124 rubelre emelkedett.
Az áremelésnek az óriásvállalat, a Gazprom sem örülhet felhőtlenül, hiszen számításaik szerint a hazai piacra szállított földgáz nagykereskedelmi árát legalább 37,2 százalékkal kellett volna emelni ahhoz, hogy a világpiacinál jóval alacsonyabb ár miatt keletkező vállalati veszteségeket eltüntessék.
Máté T. Gyula
(Magyar Hírlap)