Kevés ruhát vesznek a magyarok

A hazai ruházati piac bővülésére számít a GfK Hungária Piackutató Intézet, mert a magyar háztartások éves átlagos kiadásának jelenleg 6 százalékát adják a ruházati vásárlások, míg Csehországban ez az arány 8százalékos. A felmérésből kiderül az is, hogy legdrágábban a sportboltokban árulják a ruhaneműket.

A GfK növekedésre vonatkozó prognózisát az is alátámasztja, hogy 2000-ben a háztartások 81 százaléka vásárolt ruházati cikkeket, míg 2001-ben ez az arány 6 százalékponttal, 87 százalékosra nőtt; ez még mindig azt jelenti, hogy öt háztartásból egy egyáltalán nem vásárol ruházati cikkeket. Ennek oka az lehet, hogy Magyarország lakosságának 20 százaléka 60 év fölötti, és ez a réteg kevés ruhát vásárol - mondta az intézet kutatását ismertetve Fogarassy Gabriella területvezető a Hungexpo által rendezett Budapesti Divatnapok és Lakástextil Napok című szakkiállításon.

A GfK adatai szerint a háztartások 2000-ben 67 ezer, 2001-ben pedig 86 ezer forintot költöttek ruhaneműkre, így a magyar ruházati piac forgalma a 2000-es 221 milliárdról 2001-ben 264 milliárd forintra nőtt.

Az árakat tekintve a legdrágább árusítóhelyek a sportboltok minden kategóriában. A felsőruházat tekintetében az első helyen a sportboltok, második helyen az áruházak, harmadik helyen az általános áruházak, negyedik helyen pedig a csomagküldő szolgálatok állnak. Az alsóruházat a legdrágábban ugyancsak a sportboltokban vásárolható meg, második helyen a csomagküldő szolgálatok, harmadik helyen az áruházak vannak. A cipők tekintetében ugyancsak a sportboltok a legdrágábbak, második helyen a szakcipőboltok, harmadik helyen az áruházak állnak.

A felmérésből kiderül, hogy az egyfős háztartások költenek legtöbbet alsóruházatra. A korosztályt tekintve a legkevesebbet a 30 év alattiak és a 65 év fölöttiek vásárolnak alsóruházatból.

(MTI)

Ajánlat:

GfK