Magyarországon a legkisebb az országkockázat a régióban

Magyarország nyolc helyet lépett előre a Euromoney brit pénzügyi folyóirat idei országkockázati rangsorán, és a piacgazdasági átalakulást végrehajtó közép-európai országok közül a legjobb, 32. helyet foglalja el a világ 185 országát felölelő összehasonlításban. A ranglistát a többek közt a politikai kockázat, a gazdasági teljesítmény, az adósságszolgálat, illetve a tőkepiacokhoz való hozzáférés figyelembevételével állapítják meg.

A pénzügyi folyóirat a rangsort olyan mutatók összegzése alapján állapította meg, mint a politikai kockázat, a gazdaság teljesítménye, az adósságszolgálat, a hitelminősítés, a bankfinanszírozás, a rövid távú finanszírozáshoz való hozzájutás, a tőkepiacokhoz való hozzáférés és a kamatfelár. A politikai kockázat és a gazdasági teljesítmény az osztályzatok 50 százalékát adja, az összes többi mutató teszi ki a másik 50 százalékot.

A ranglistát az előző évihez hasonlóan Luxemburg és Svájc vezeti. Az elemzők ugyan még mindig derűlátók az Egyesült Államok gazdaságát illetően, ennek ellenére a világ legnagyobb gazdaságának megítélése visszaesett, és az Egyesült Államok az ötödik helyre csúszott a listán.

Az első tíz körében előretörtek az észak-európai országok - Norvégia a harmadik, Dánia negyedik, Finnország pedig a kilencedik. A két előbbi állam az elemzőknél a politikai kockázat és a gazdasági teljesítmény megítélésében megelőzi az Egyesült Államokat. Japán országkockázata is növekedett, és az ország a listán három helyet visszaesve ma már csak a 16. helyen van.

Az európai országok általában egy-két helyet léptek előbbre, a piacgazdasági átalakulást végrehajtó államok azonban Lengyelország és Ukrajna kivételével jelentősen javítottak eredményükön. Magyarország a politikai kockázat és a tőkepiacokhoz való hozzáférés osztályzatában emelkedik ki a térségbeli országok közül.

Észtország 11, Szlovákia 11, Horvátország 15, Románia 20 helyet ugrott a ranglistán, Lengyelország viszont hármat visszaesett. A ranglistán 124. helyet elfoglaló Bosznia-Hercegovina előrelépése a leglátványosabb, 54 helyet lépett előre az elmúlt évhez képest. Oroszország kilátásain rontottak az elemzők, és az ország két hellyel a 97-ikre csúszott vissza a sorban.

A lap 45 politikai és gazdasági elemző véleményét összegezve összeállította a gazdaságok várható teljesítményének listáját is 2001-re és 2002-re, olyan mutatók alapján, mint a gazdasági növekedés, a monetáris stabilitás, a folyómérleg, a költségvetési hiány vagy többlet, a munkanélküliség és a strukturális egyenlőtlenségek. A rangsort itt is az európai országok vezetik, Hollandiával, Finnországgal és Írországgal az élen. Magyarország ebben a rangsorban a 28. helyen áll, a 23. helyen Szlovénia azonban megelőzi. Lengyelország a 38., Észtország a 40., Csehország a 42. Az európai országok közül az elemzők a közép-európai térség országaiban várják a legmagasabb GNP- növekedést az idén, 5,4 százalékot Csehországban, 5,2 százalékot Észtországban, 4,8 százalékot Magyarországon és 4-4 százalékot Szlovéniában és Lengyelországban.

(MTI)

Ajánlat:

Euromoney