Lassan kiderül: a hatalmas, ám "normális" vállalati csődnek indult Enron-fiaskó olyan botránysorozathoz vezetett, amely gyakorlatilag az amerikai részvénykapitalizmus minden intézményére kiterjedő modellváltást kényszeríthet a piaci szereplőkre. A vállalati pénzügyi zsonglőrök, a könyvvizsgáló cégek, a tanácsadást végző és a nyilvánvaló csalások fölött szemet hunyó pénzintézetek összefonódásait feltáró, több hónapos vizsgálatsorozat e héten újra a befektetési bankokat állította reflektorfénybe.
Hétfőn New York állam főállamügyésze, Eliot Spitzer megkapta a manhattani Legfelsőbb Bíróságtól azt a bírósági végzést, amely kötelezi a világ legnagyobb brókercégének számító Merrill Lynchet, hogy tárja a bíróság elé a bank befektetési és elemzői részlege közötti érdekkonfliktust a főügyész szerint egyértelműen bizonyító dokumentumokat. A vád szerint a Merrill Lynch a 90-es évek internetláza óta folyamatosan pozitív és vásárlásra buzdító ajánlásokat és elemzéseket hozott nyilvánosságra olyan cégek részvényeiről, amelyekről saját elemző részlege "házon belül" megállapította, hogy pénzügyi helyzete kétséges vagy egyenesen tarthatatlan.
A főügyész már közel 30 ezer olyan, házon belüli e-mailt vizsgált meg közel egy évtizedre visszamenően, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a Merrill Lynchnél valójában csak foszladozó szúnyogháló volt az a "kínai nagy fal", amelyet elvben a befektetési bankoknak kell felhúzniuk elemzői és befektetési tevékenységeik közé. Spitzer szerint számos esetben bizonyítani lehet, hogy a Merrill csak azért sorolt a "vásárlásra ajánlott" kategóriába egyes részvényeket, mert a cégektől busásan jövedelmező megbízásokat kaptak részvénykibocsátási akciók, illetve fúziók és felvásárlások koordinálására.
Az egyik legkirívóbb esetben Henry Blodget, a Merrilltől azóta elbocsátott, internetes cégekre specializálódott elemző 2000 márciusában még akkor is "nagy növekedési potenciállal rendelkező, melegen ajánlott" kategóriába sorolta nyilvánosan az InfoSpace internetes vállalat papírjait, amikor a részvények árfolyama már elindult a lejtőn, s a papírokat házon belül "egy rakás szemétnek" nevezte az elemző. A cég papírjai ekkor 132 dolláron álltak: múlt kedden 1,46 dollárt adtak értük. Blodgetet azóta perbe fogták, s bár a Merrill kiegyezéssel megúszta a tárgyalást, a gyakorlat a banknál jelek szerint tovább folytatódott.
A hétfői "tüzérségi támadást" a Merrill Lynch ellen kedden újabbak követték: Spitzer hasonló tartalmú bírósági végzést küldött két további óriásnak, a Credit Suisse First Bostonnak és a Morgan Stanley befektetési bankoknak is, s értesülések szerint a főügyész a vizsgálatba bevonja az amerikai tőzsdefelügyeletet is.
A megindított támadássorozat akár újabb kongresszusi meghallgatásokhoz és büntetőperekhez is vezethet, a botránynál azonban jóval fontosabb a vizsgálatok valódi tétje. Spitzer a nyílt konfrontáció előtt hónapokig tárgyalt a Merrill Lynch képviselőivel, s így igyekezett rávenni a bankot az érdeksértő gyakorlat leállítására és alapvető szervezeti reformok bevezetésére. A Merrill azonban erre nem mutatott elég hajlandóságot.
A főügyész Spitzer szerint az elmúlt évtizedben kialakult összefonódások alapjaiban rendíthetik meg a bizalmat a részvénypiac meghatározó intézményeiben és magában a részvénypiacban, ami beláthatatlan következményekkel járhat egy olyan országban, ahol a lakossági megtakarítások több mint 60 százalékát tartják különböző értékpapírokban.
A befektetési bankok ráadásul másodszor kerülnek az Enron-botrány kirobbanása óta a figyelem középpontjába: aligha véletlen, hogy épp a most vád alá vett bankok segítettek létrehozni az Enron körül azokat a szatellitcégeket és bonyolították azokat a komplikált pénzügyi tranzakciókat, amelyek hossszú éveken át több ezer fantomcégen keresztül eltüntették az Enron valódi veszteségeit.
Harkányi András
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
Veszélyben az amerikai fellendülés
(2002. április 10.)