Háborús veszély hajtja fel az olajárat

Egyelőre úgy tűnik, megállíthatatlan az olaj világpiaci árának további növekedése. Az esetleges Irak elleni háborút latolgató bejelentések folyamatosan emelik a legfontosabb energiahordozó világpiaci árát, s a világgazdaságban a negyedik negyedévtől várható keresletnövekedés szintén tovább erősítheti a fekete arany árfolyamát.

Az októberi szállítású olaj ára mind Londonban, mind New Yorkban jelentősen megugrott, miután Dick Cheney amerikai alelnök hatnapos hallgatás után bejelentette: jóval nagyobb a háború kirobbantásának, mint elhalasztásának a kockázata. A londoni elektronikus árutőzsdén az északi-tengeri Brent nyersolaj árfolyama októberi szállításra 27,73 dollárra emelkedett, s elemzők szerint rövid időn belül eléri az áprilisi 28,15 dolláros hordónkénti, szezonális rekordárat. New Yorkban az ottani irányadó West Texas Instrument rövid időre áttörte a harmincdolláros árfolyamot, miután a venezuelai elnök, Hugo Chavez kijelentette: országa elégedett az olaj jelenlegi árával, s nem tervezik az éves kvóta emelését. Chavez álláspontját az Olajexportáló Országok Szervezete, az OPEC Oszakában, szeptember 19-ére tervezett ülésén is igyekszik érvényesíteni és a tagországokkal érvényesíttetni.

A Financial Times elemzése szerint az olajpiacon jellegzetes háború előtti hangulat uralkodik: az egyéves szállítású olaj ára jóval alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy a kereskedők minden figyelmüket a már kitermelt tartalékokra fordítják, s egyelőre nem törődnek a még ki nem termelt, s még "beárazhatatlan” olajjal.

Az olajár emelkedése azonban korántsem csak az iraki háborús fenyegetést tükrözi. Az ár egész évben folyamatosan nőtt: a Brent például 2001 negyedik negyedévében 19,5 dollárról 2002 második negyedévére 25,2 dollárra emelkedett, s szakértők körülbelül két dollárra becsülik a háborús fenyegetés okozta áremelkedést. Az árfolyam emelkedésének másik jelentős motívuma, hogy a Nemzetközi Energiahivatal (IEA) adatai szerint a világ olajkereslete tíz éve a legkisebb növekedést produkálta napi 200 ezer barrellel. Az OPEC kitermelésének csökkenése a kvóták szigorítása, az alacsony iraki kitermelés és az ENSZ-szel folytatott árviták miatt idén 1,2 millió hordóval is kevesebb lehet, igaz, az IEA szerint a csökkenést a nem OPEC-tagok idei 1,2 milliós kitermelés-növekedése jórészt ellentételezi. Ez az arány azonban jövőre akár a felére is csökkenhet az olajmezők feltárásának és kitermelésének lassulása miatt.

Bár egyedül Szaúd-Arábiának napi hatmillió barreles, egyelőre befagyasztott túlkapacitás áll rendelkezésére, egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan viselkedik a szaúdi kormányzat egy esetleges háború esetében: az USA és az arab ország közötti egyre sokasodó politikai ellentétek nem sok jóval biztatnak. Ráadásul az IEA 2003-ra már 1,1 millió hordós napi növekedést prognosztizál a világ olajkeresletében, ehhez azonban nélkülözhetetlenül szükség van az arab olajra. Az OPEC-országok ugyanakkor szeptemberben akár a kvóták változatlanul hagyása mellett is dönthetnek, ami a jelenlegi helyzetben tovább emelné az árfolyamokat.

Az olajkérdés háború esetén komoly gazdasági következményekkel járhat: az öbölháborúban az olajár a korábbi 17 dollárról 40 dollárra ugrott, amíg az IEA megtette a szükséges válságintézkedéseket új kapacitások "felhajtásával”, akkor azonban az OPEC-tagországok Irak kivételével egyértelműen támogatták Washingtont. Ma egészen más a helyzet, márpedig a Nemzetközi Valutaalap egyik alapszámítása szerint az olaj árának öt- dolláros, egy éven át "kitartó” emelkedése 0,25 százalékkal csökkenti a világ bruttó GDP-növekedését, amit a betegeskedő világgazdaság jelenleg aligha engedhet meg magának.

Harkányi András

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Az OPEC ellensúlyozná a háborús olajár-drágulást
(2002. augusztus 26.)