A Pénzügyminisztériumban idén valóban nem hagyták figyelmen kívül az érdekképviseletek szakmai javaslatait, és a kormányprogram is visszaköszön a jövő évi adótörvény-módosító javaslatcsomagban. Ha a lényeges elemek a jogszabályokban is megjelennek, milliók jövedelmi helyzete javul, másrészt a vállalkozók likviditása és beruházási kedve is.
Az szja-kulcsokat és a jövedelmi sávokat sűrű homály fedi, a törvénymódosító javaslatcsomagban egyelőre kipontozták a számokat. Szinte biztos, hogy három sáv lesz, hárommillió adózó jobban jár, a legalsó sáv a minimálbér kétszereséig terjed, s az adójóváírás biztosítja a minimálbér adómentességét. Mintegy 80 ezer súlyosan fogyatékos ember adókedvezménye nő 30 százalékkal, s akár százezer, felnőttképzésben részt vevő csökkentheti adóalapját tandíjának 30 százalékával. Az osztalékra kidolgozott mindkét variáció megszüntetné a a 46 százalékos - 35 százalék adó + 11 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) - terhelést.
A lakás-takarékpénztári befizetés a minimálbér 10 százalékáig adómentes lenne, az életbiztosítási adókedvezmény 20-ról 25 százalékra nő, a kedvezmény összege (jelenleg maximum 50 ezer forint) pedig 100 ezer forintra. Megszűnik a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség adója, a dolgozói üzletrész megszerzése nem számít bevételnek, s nem lesz természetbeni juttatás az értékpapír formájában adott jövedelem.
A számítástechnikai eszközökre gyorsított értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni, s az internethasználat költségként leírható. A kisvállalkozói kedvezmény az ingatlanfelújítási költségekre is érvényesíthető. Nem kell bevallani az osztalékból, az árfolyamnyereségből, az értékpapír-kölcsönzésből származó és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha ezek együttes értéke nem haladja meg az 50 ezer forintot.
A kormány beruházásösztönző csomagja köszön vissza abban a tervezett módosításban, mely szerint az adózás előtti nyereség - legfeljebb 500 millió forint - adómentesen leköthető fejlesztési tartalékként. Az összeg kizárólag beruházásra fordítható.
Az uniós csatlakozás kényszeríti ki a társasági adókulcs egységesítését. Így a külföldön tevékenységet végző - off-shore - cégek bejegyzésére csak 2002. december 31-éig kerülhet sor. A kedvezményes (3 százalékos) társasági adókulcsot utoljára a 2005-ös adóévre alkalmazhatják.
Régi sérelmet orvosol a törvényjavaslat az áfatörvény módosításával: a vétlen számlabefogadó nem károsodik a számlakibocsátó jogsértő magatartás miatt. Szintén enyhül a szigor a visszaigénylési jognál, megszűnik például az a feltétel, hogy két egymást követő hónapban kell visszaigénylőnek lenni ahhoz, hogy az adózó visszakaphassa az áfát. A jogbiztonságot erősíti, hogy a módosítás tételesen felsorolja, mely kiadások áfája nem igényelhető vissza.
Az alanyi adómentesség határa a javaslat szerint a jelenlegi 2 millióról 3 millió forintra emelkedik. A legmagasabb, 25 százalékos áfakulcsos kategóriába kerül a raktározás, az áruszállítás, a kutatás-fejlesztés, az ügyvédi tevékenység, valamint a mosatás. Egy új kulcs is megjelenik a tervezetben, ám annak mértéke nem szerepel. Az ismeretlen (információnk szerint 5 százalékos) kulcsú sávba sorolják az eddig 12 százalékos tankönyveket és a jelenleg nullás gyógyszertermékeket. A gyógyszeralapanyagok ugyanakkor kikerültek a nullások közül.
A jövedéki adó módosításaira elsősorban a jogharmonizáció miatt kerül sor. E szerint a gyümölcspálinka és borpárlat adójának 10 százalékos emelésére van szükség. A bérfőzési szeszadóra 17,9 százalékos adóemelést javasolnak (770 forint/hektoliter), a habzó köztes alkoholtermékek 11 százalékos adóemelésével pedig elérjük az uniós minimumot.
Jövőre az önkormányzat csak egyetlen adómértéket állapíthat meg a vállalkozóknak, és csak a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó gazdálkodóknak adhatnak kedvezményt. Idén december 31-éig hatályon kívül kell helyezni a határozatlan időre szóló kedvezményeket és mentességeket, s a határozott idejűek is csak 2007-ig maradhatnak hatályban. A gépjárműszerzés illetékét a jelenlegi 10 forintról 13-ra növelnék köbcentinként.