Akár tíz évig is kell őrizni a számlát

Ötről tíz évre akarja emelni a pénzügyi tárca az adóügyek elévülési idejét a jövő évtől. Az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, valamint az Ipartestületek Országos Szövetsége szerint a javaslat elfogadhatatlan, és az adóhivatal munkatársai is fenntartással fogadják az elképzelést.

A tárca előterjesztésében szereplő javaslatot a minisztérium sajtóosztálya nem kívánta a Népszabadságnak megindokolni. A kormány várhatóan a jövő héten tárgyal a jövőre tervezett adómódosításokról, a tárca csak azután nyilatkozik a terveiről - mondták.

Most az adózással kapcsolatos dokumentumokat öt éven át kell megőrizni, az adóhivatal addig ellenőrizheti a bevallásokat. Öt év elteltével az adóügy elévül. Az öt év a bevallás évének végén kezdődik, márpedig az adóbevallást mindig csak a következő évben kell leadni. Ez év végén tehát az 1996-os adópapírokat lehet a szemétkosárba dobni. Az elévülési idő hat hónappal emelkedhet, ha az adóhatóság végrehajtást rendel el. Ha pedig az adóhivatal határozata bíróság elé kerül, az ítéletig eltelt idő sem számít bele az elévülésbe. Az öt évből tehát ma is könnyen lehet akár hét is.

A hivatalos elévülési idő megduplázása viszont arra kényszerítené az adózókat, hogy 11-12 évig megőrizzék számláikat, szerződéseiket, bizonylataikat. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke felháborítónak tartja a javaslatot. Szerinte ez a lépés csak a fenyegetettség és félelem érzetét növeli az emberekben. Az elnök hozzátette: az adócsalás büntetési tétele jelenleg maximum nyolc év, s az elévülési időt ehhez mérten határozzák meg. Ha az ötről tíz évre emelkedik, akkor a kiszabható legsúlyosabb büntetésnek is magasabbnak kellene lennie. Zara László szerint célravezetőbb lenne, ha az adóhivatal ehelyett sűrűbben ellenőrizne.

Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének közgazdasági igazgatója a Népszabadságnak elmondta: az elévülési idő tíz évre emelése növeli az adminisztrációs kényszert. A magyarországi vállalkozások 98 százaléka mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Mivel esetükben a politikai cél is az adminisztráció csökkentése - ezt mutatja az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetésének terve -, érthetetlen, hogy a másik oldalon miért növeli ezeket a terheket a pénzügyi tárca. A cél nem más, mint az APEH kényelmének növelése - véli a közgazdasági igazgató, aki szerint öt évnek elegendőnek kell lennie az ellenőrzésre.

A Népszabadság információja szerint adóhivatali körökben is fenntartással fogadják az ötletet. Az APEH számára is terhet jelent, ha a hivatalnak is tíz évig kell tárolnia minden adatot, s nyilván nemcsak az adminisztráció, hanem az elvégzendő érdemi munka mennyisége is növekedne. Valószínűleg új revizorokat kellene munkába állítani - mondják. Ma egy átfogó vizsgálat, az adózó öszszes dokumentációjának átvizsgálása - ami a vállalkozás öt évének teljes feltérképezését jelenti - fél évig vagy annál is tovább tart. Ez idő alatt az adózók semmit sem tudnak arról, mire számíthatnak, s ezért most is arra panaszkodnak, hogy a hivatal bizonytalanságban tartja őket. Ha a vizsgálat során tíz év anyagát kellene áttanulmányozni, ez a fél év egy évre emelkedne.

Az APEH tavaly alig több mint 33 ezer esetben folytatott olyan utólagos ellenőrzést, amely kiterjed a korábbi évekre is, miközben összesen hétmillió adózót regisztráltak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem - mondta az APEH egyik alkalmazottja -, hogy a járulékintegráció miatt a korábban nem az APEH hatáskörébe tartozó befizetéseket is a hivatal hajtja be, a tb-járulékokon kívül például a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának fizetendő összegeket. Ezekre az intézkedésekre is az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozik, de az elévülési időről rendelkező szakaszokat itt is meg kellene változtatni, hiszen ezek elévülési ideje szintén öt év.

A tíz évig terjedő időtartam ugyanakkor egy sor más rendelkezés megváltoztatását is generálná. Az adóhatóság egy éven belül módosíthat határozatot az adózó terhére és öt éven belül a javára. Ez az időszak sem lenne összhangban a tízéves elévülési idővel, de ebben az esetben már nem az Art., hanem az államigazgatási eljárási törvény módosítása válik szükségessé.

Ha tíz évig kellene megőrizni a vállalkozás dokumentációját, lehet, hogy nőne a hivatal, így az állam bevétele, de a többletmunka egyéb kiadásokat eredményezne. A megoldás inkább az lenne, ha a jelenlegi rendszer mellett a személyi és tárgyi feltételek javulnának - tette hozzá a hivatal alkalmazottja.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Adó - az Üzleti Negyed rovata