A tb-járulékok rontják a legjobban a versenyképességet

A gazdaság általános versenyképessége ugyan lehetővé teszi, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül menjen végbe európai uniós csatlakozásunk, sok kisebb céget azonban hidegzuhanyként ér majd a feltételek változása. A versenyképesség mikrogazdasági tényezőinek kutatói megállapítják: a magyar vállalatok közül azok alkalmazkodnak viszonylag könnyen a csatlakozás után, amelyek a 90-es évek elején alakultak.

A legkisebb cégek általában nem foglalkoznak alaposan azokkal a következményekkel, amelyeket a gazdaságban okozhat Magyarország belépése az Európai Unióba. Legtöbbjüknek alig van információja arról, milyen követelményeknek kell majd megfelelniük. Ezért hidegzuhanyként fogja érni őket, ha az unióban az illetékes hatóságok vagy akár a versenytársak adott esetben megkérdőjelezik környezetvédelmi, munkavédelmi alkalmasságukat. A hiányosságok miatt szélsőséges esetben akár be is zárathatják a vállalkozásokat.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem versenyképességi kutatóközpontjának publikációja szerint, ha nem sikerül felgyorsítani a felkészülést, sok cég képtelen lesz alkalmazkodni, és tönkre megy. A „vállalati versenyképesség alakulása a globalizálódó magyar gazdaságban” című tanulmány Chikán Attila, Czakó Erzsébet, Zoltayné Paprika Zita munkája.

A szakemberek 1996-ban és 1999-ben vizsgálták a vállalatok nemzetközi versenyképességét. A nagyobb vállalatok többsége tudja, hogy valamilyen választ kell adnia a kihívásra. A multik könnyen alkalmazkodnak az új feltételekhez. Számukra az sem okoz jelentős problémát, hogy a vámszabad terület jelleg megszűnik. Ezek a nemzetközi nagyvállalatok ugyanis elsősorban nem a kedvezményekért, hanem a magyar gazdaság jó tulajdonságaiért (olcsó és képzett munkaerő stb.) vannak itt.

A magyar vállalatok közül elsősorban azok alkalmazkodnak viszonylag könnyen a csatlakozás után, amelyek a 90-es évek elején alakultak. Ezek a - ma már viszonylag nagy - magáncégek eleve felkészültek és adaptálódnak. A kis- és közepes vállalkozások felkészültsége azonban még nagyon hiányos. Rendszerint ott jobbak az alkalmazkodási esélyek, ahol a tulajdonosok, a vállalati vezetők ambicionálják a csatlakozást, s ki akarják használni annak előnyeit. A nagy többség azonban nem ilyen, s ha tudják is, hogy valamilyen módon érinteni fogja őket a csatlakozás, felkészületlenek.

A tanulmány szerint a hazai cégek zöme szempontjából egyre kevésbé mindegy, milyen közterhek megfizetésére kényszerülnek. Meghatározza fejlődésüket az is, hogyan tudnak pénzhez jutni. A versenyképességi tanulmány megállapítja, hogy a vállalatok szerint könnyebb bankhitelt kapni, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor ritkábban használják ezt a finanszírozási formát. Az adók és az áfa jellegű befizetések külpiaci versenyképességre gyakorolt hatását tekintve a tb-járulékok szerepe a legjelentősebb - áll az egyetemen készült jelentésben. Mindkét vizsgált időszakban a tetemes tb-járulék jelentette a legfőbb gondot. A korábbi felmérés szerint ezenkívül a személyi jövedelemadónak jelentősebb a negatív hatása, a később készült felmérés alapján idetartoznak a helyi adók is.

A versenyképesség mikrogazdasági tényezőinek kutatását az egyetemi szakemberek folytatni kívánják, a kutatóközpont jövőre - kiváltképp, ha a kutatási forrásokat is meg tudja szerezni - megismétli a felmérést.

(Magyar Hírlap)