Csökkent a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez

A mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedben Magyarországon - állapítja meg egyebek között az a kormány számára készült ágazati jelentés, amelyet szeptember 16-án vitatott meg az agrárgazdasági tanács. Ezt alátámasztják a KSH számításai is, amelyek szerint a mezőgazdaság hozzájárulása az ország teljes GDP-jéhez tavaly folyóáron 3,9 százalékkal csökkent.

A jelentés szerint az agrárágazat a befektetők számára nem vonzó a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva alacsony jövedelmezősége miatt. A mezőgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2001-ben 3 százalék volt. Ez az érték mindössze 0,1 százalékponttal haladta meg az előző évit.

A munkaerő-felmérés adatai szerint tavaly az előző évhez viszonyítva mintegy 5 százalékkal mérséklődött az agrárfoglalkoztatottak száma. A mezőgazdasági dolgozók nettó átlagkeresete a múlt évben a nemzetgazdasági átlagkeresetek mintegy 70 százalékát tette ki csupán.

Változatlan áron számolva a mezőgazdasági kibocsátás 14,3 százalékkal emelkedett tavaly. Ezen belül a növénytermesztés és a kertészeti termelés volumene 27 százalékkal bővült. Az állattenyésztésé viszont az előző évi szint alatt maradt. A baromfiágazat 12 százalékos múlt évi többlete sem tudta ellensúlyozni a sertéstenyésztés 7 százalékos, a szarvasmarha-ágazat 15 százalékos visszaesését.

A növénytermesztési termékek felvásárlása 2001-ben 37 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az állattenyésztési termékek felvásárlása viszont összességében egy százalékkal csökkent tavaly 2000-hez képest.

A múlt évben az élelmiszerek 85,5 százaléka felelt meg az előírásoknak - állapítja meg a jelentés. Ez 9 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Kirívóan nagy volt a minőségromlás az üdítőitaloknál és az úgynevezett szikvíz termékeknél, de számottevő volt a baromfihúsnál és a baromfikészítményeknél, valamint a száraz tésztáknál is.

Az élelmiszeripar belföldi értékesítése mintegy 1,5 százalékkal mérséklődött 2001-ben, míg egy évvel korábban még 6,3 százalékkal nőtt. Az értékesítés visszaesésére hatással volt az ipari termelői, illetve a belföldi értékesítési árak alakulása is. Ez utóbbiak 2001-ben - a feldolgozóipar egészét jellemző 8,7 százalékkal szemben - az élelmiszeriparban 15,4 százalékkal nőttek.

Ez a fogyasztói árakban is érzékelhető volt, ezért éves szinten tavaly az élelmiszerek fogyasztói árszínvonala 13,8 százalékkal, a szeszesital- és dohányáruké pedig 11,2 százalékkal haladta meg a 2000. évit. Mindeközben az éves infláció összesített mutatója 9,2 százalék volt.

A múlt évben az agrár- és vidékfejlesztési támogatás előirányzata 197,1 milliárd forint volt, amely 13 százalékkal, 22,4 milliárd forinttal haladta meg az előző évi előirányzatot, de elmaradt az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírttól.

A múlt évben az agrár- és vidékfejlesztési támogatás előirányzatából összesen 194,3 milliárd forint került felhasználásra, amelyből 192,1 milliárd forintot agrárgazdasági célokra, 2,2 milliárd forintot pedig vidékfejlesztési célokra fordítottak.

(MTI)

Ajánlat:

FVM

KSH