Terítéken az új villamosenergia-törvény

Előreláthatólag a jövő hónapban kerül a parlament elé az új villamosenergia-törvény, amely szerint 2002 elejétől a társaságok csak korlátozott részesedést szerezhetnek az árampiacból. A rendelkezés 2003-tól lehetővé teszi, hogy a nagyfogyasztók bárhonnan vásároljanak energiát. A külföldről behozott áramon keletkező haszon egy részét azonban az importőröknek be kell fizetniük egy alapba, amelyből a piacnyitás 49 milliárd forintos költségeit fogják finanszírozni.

Várhatóan októberben a parlament elé kerül az új villamosenergia-törvény. Abban az esetben, ha az Országgyűlés elfogadja a törvénycsomagot, a rendelkezés egyes pontjai már a jövő év elején életbe lépnek. Ilyen passzus lesz például az, amely - a korábbi előírásokkal ellentétben - lehetővé teszi majd a befektetőknek, hogy anélkül építsenek erőművet, hogy hosszú távú áramvásárlási szerződést kötnének az ország egyedüli áram-nagykereskedelmi vállalatával, a Magyar Villamos Művekkel (MVM). Emellett ugyancsak 2002 februárjában válik hatályossá a rendelkezés azon része, amely megakadályozza, hogy egy-egy vállalat túlzottan nagy részesedést szerezzen a hazai árampiacon.

A Népszava úgy tudja: a törvény szerint a jövőben egy energetikai társaság legfeljebb csak az ország összes áramtermelő kapacitásának a 30 százalékát birtokolhatja, ennél nagyobb részesedést nem szerezhet. Az áramtermelés több mint 40 százalékát biztosító paksi atomerőmű teljesítményét azonban a kormányzat nem számítja bele az össztermelésbe. (A nukleáris üzem továbbra is állami tulajdonban marad, garantálja majd az ellátásbiztonságot és szerepe lesz az árak alacsony szinten tartásában.) Így az egyes társaságok valójában csak az össztermelés 60 százalékának a 30 százalékát, vagyis a teljes áramtermelési piac 18 százalékát vonhatják irányításuk alá. A részesedésszerzést a jövő évtől "szolgáltatói oldalról" is korlátozza a kormány, egy-egy tulajdonosi csoport legfeljebb három áramszolgáltató társaságot vonhat érdekeltségi körébe, s a cégcsoportok piac feletti befolyása egyenként nem haladhatja meg az 50 százalékos szintet.

A jövő év elejétől a gazdasági tárcához kerül a jelenleg az MVM irányítása alá tartozó független rendszerirányító vállalat, a Mavir Rt. A cég átszervezése, illetve átadása és átvétele hozzávetőleg félmilliárd forint kiadással jár majd. A jövőben ez a társaság működteti a villamos hálózatot, amelyet - a gazdasági miniszter által megállapított tarifáért - a későbbiekben az összes piaci szereplő igénybe vehet. Januártól változik majd valamelyest a Magyar Energia Hivatal jogállása is, a jövőben ez a szervezet ad engedélyt a cégeknek az árambehozatalra. A hivatal főigazgatóját pedig - a tervek szerint hat évre - a gazdasági miniszter helyett a miniszterelnök nevezi majd ki.

Hegedűs Évától, a Gazdasági Minisztérium közgazdasági helyettes államtitkárától a Népszava megtudta: az új piacszabályozó rendelkezés 2003 januárjától lehetővé tenné az összes áramfelhasználás 33 százalékát hasznosító nagyfogyasztói csoportnak, hogy bárhonnan beszerezze a számára szükséges áramot. Ebbe a fogyasztói körbe várhatóan az évi 6,5 gigawattóránál több áramot felhasználó ipari fogyasztók tartoznak majd. Az úgynevezett feljogosított fogyasztóknak a törvény azt is megengedné, hogy áramszükségletük felét import-energiából biztosítsák.

A Népszava úgy tudja: bár a törvény 2003-tól az áramszükséglet 50 százalékát engedi majd külföldről beszerezni, a valóságban - mivel az importot bonyolító vezetékek kapacitásának a nagy része már "foglalt" - a társaságok 2004-ben a szükségletüknek csak legfeljebb 30 százalékát tudják majd külső piacról "behozni". A külföldről beszerzett áram után pedig "illetéket" kell majd fizetniük az importőröknek, amelyből a - Magyar Energia Hivatal (MEH) által létrehozott alapon keresztül - liberalizáció során jelentkező "átállási" költségeket kívánja finanszírozni a kormányzat. A Népszava értesülései szerint a cégeknek az árambehozatalon elért nyereségük harmadát kell befizetniük a MEH által kezelt alapba.

Az "átállási" költségek abból adónak, hogy az ország egyedüli áram-nagykereskedelmi vállalata, a Magyar Villamos Művek korábban több erőművel hosszú távú áramvásárlási szerződést kötött. Emiatt az áramot - megállapodásokban szereplő mennyiségben, és az azokban rögzített áron - az MVM-nek mindenképpen át kell vennie, illetve ki kell fizetnie. Még akkor is, ha az energiát nem tudja továbbadni. Ezért az MVM-nek deficitje keletkezik. Az energetikai vállalatnak a piacnyitás kapcsán jelentkező veszteségei 2010-ig elérhetik a 49 milliárd forintot. (A tervek szerint ekkor következne be az áramkereskedelmi korlátozások teljes feloldása.)

A 2003. év elejétől változnak az áramárképzési szabályok is. Ekkortól a kormányzat csak a "nagykereskedelmi" és a "kiskereskedelmi" áramdíjakat határozza majd meg, az erőművi árak kialakításába - korábbikkal ellentétben - nem szólnak bele a szakhatóságok. Így az erőműtársaságok szabadon dönthetnek majd arról, hogy mennyiért értékesítik a megtermelt áramot.

A Népszava információi szerint januártól csak a kormányzat által prognosztizált infláció nagyságával - hat százalék körüli mértékben - emelkednek a lakossági áramtarifák. Az elektromos energia "nagykereskedelmi" ára ugyancsak az előre jelzett pénzromlás arányában növekszik, s emiatt az MVM "árrés"-vesztesége a jövő évben is elérheti az 50 milliárd forintot.

Illés József

(Népszava)

Ajánlat:

Magyar Villamos Művek