Lekéste a júliusi indulást is az "idő több mint pénz" Széchenyi-idézetet mottóként viselő, több százezer potenciális hiteligénylővel számoló Széchenyi kártya-program. A vállalkozói Visa hitelkártyák létrehozását kezdeményező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) eredetileg úgy tervezte, március végén vagy április elején bírálják majd el az első igényeket, ám a sorozatos csúszások miatt mára augusztusra teszik az indulás időpontját. Az állami kamattámogatásos 500 ezer, illetve egymillió forint keretű hitelprogram lebonyolítására a két szervezet által közösen létrehozott Ka-Vosz Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Rt. vezérigazgató-helyettese, Bihall Tamás azt mondta: "A kártya megvalósítása gőzerővel folyik, már képezzük az ügyfélszolgálat leendő munkatársait, az informatikai hálózatot pedig július 15-éig élesben is kipróbáljuk."
A Ka-Vosz becslései szerint várható több százezer vállalkozói hiteligény egyelőre talán nagyobb gond, mint öröm. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál (BKIK) például már olyan sokszor voltak kénytelenek információ nélkül elküldeni a vállalkozókat, hogy előjegyzési listát indítottak a hitelfeltételeknek előreláthatólag megfelelő igénylőknek.
Az "alulfinanszírozott" jelzőt a sajtóban szinte állandósult jelzőként viselő egyéni és kisvállalkozások közül többet igencsak rosszul érint a hitel bevezetésének csúszása. "Ha nem hirdették volna annyira, nem terveztünk volna vele" - kesergett a Magyar Hírlapnak Kiss József, a műanyagfeldolgozással foglalkozó Datív 2000 Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.
Vélhetően nincsen ezzel egyedül, hiszen a rendszerváltást követő évek kisvállalkozói hitelbotrányai miatt néha lehetetlen a kölcsönök megszerzése. Mint Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is azt mondta korábban: ez a kör kiesett a kereskedelmi bankok hitelminősítési eljárásain. A 200 ezer kisvállalkozás számláját vezető OTP Bank egymillió forint alatt azonban továbbra sem szívesen helyez ki összeget - tette hozzá.
Romvári László, a BKIK várólistáján szereplő, villanyszereléssel és elektromos berendezésekkel foglalkozó Kontaktor Bt. tulajdonosa is azért reménykedett a Széchenyi kártyában, mert más forrásból nem sikerült hitelt szereznie új műhelye felszereléséhez. "A vállalkozói és egyéni számláimat vezető Budapest Bank csak személyi hitelt adott volna. A megtakarításaimat őrző OTP Banknál pedig azzal együtt is nehéz lett volna megszerezni azt az 500 ezer forintot, ami a műhelyhez kell, hogy ennél nagyobb összeg volt a számlámon" - mondta.
Az alapítók szerint éppen az ilyen problémák megoldására lenne hivatott a Széchenyi kártyához kapcsolódó hitelkeret. A bankok kockázatát csökkenti, a Hitelgarancia Rt. szerepvállalása és az, hogy a kamarák és a VOSZ 50 ügyfélszolgálata előre szűri az ügyfeleket, az idén 5, jövőre várhatóan 3 százalékpontos állami kamattámogatás révén pedig növekszik az igénybe vevői kör. Márpedig, ahogyan Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke fogalmazott: "A bank szempontjából elsősorban a megtérülés a döntő."
A késés a kamaráknak sem tesz jót. A kötelező tagság eltörlése utáni szerepkeresés jegyében született első nagyszabású tervet éles figyelemmel kíséri az egész vállalkozói szféra. Bihall Tamás, aki az MKIK igazgatóságában is tag, azonban úgy véli: a kamara presztízsveszteséget csak abban az esetben szenvedhet el, hogy ha az ügyfeleket nem pontosan és korrektül tájékoztatja. Azt azonban elismerte: a Széchenyi kártya indulását adott dátumhoz kötő kezdeti nyilatkozatokat talán túlzott lelkesedés szülte.
Amit a Széchenyi kártyáról ma tudni lehet:
(Magyar Hírlap)
Korábban:
Júliusban indul a Széchenyi kártya
(2002. június 18.)
Késik a Széchenyi-kártya bevezetése
(2002. május 24.)