"Fishler elhatározta, hogy egyszer és mindenkorra végez az Unió egyik legellentmondásosabb támogatási rendszerével, a CAP-pal."-írja Tim Hirsch, a BBC szakértője.
A rendszetrt annak idején az hívta életre, hogy II. világháború után az európai mezőgazdaságban minél gyorsabban fel kellett pörgetni a termelést. Mostanra azonban megváltoztak az igények: Fischler javaslatának lényege, hogy a gazdálkodók támogatásait csökkentve kivezeti őket a piacra.
A CAP alapján a gazdálkodók eddig földjeik, illetve állatállományuk nagysága alapján jutottak támogatáshoz. Az elemzők szerint Fischler újításának lényege az, hogy a farmerek innentől kezdve előző évi jövedelmük alapján jutnának támogatáshoz, ráadásul az összeget a reform évi 300 000 euróban ( körülbelül 75 millió forint) maximalizálná. A kiosztott támogatás felhasználását ráadásul szigorúan ellenőrizné egy, a későbbiekben felállítandó agrártestület.
Noha a javaslatot még elő sem terjesztették, az unió máris két pártra szakadt. Az EU legnagyobb mezőgazdasági támogatás-élvezői: Franciaország, Írország, Görögország és Belgium a reform legnagyobb ellenzői, de várható, hogy Spanyolország, Portugália és Olaszország sem támogatják majd a javaslatot. Az átalakítás támogatói - Németország, Svédország és Hollandia - azzal érvelnek, hogy ajelenlegi rendszer túlméretezett dinoszaurusz, melyet nem szabad életben tartani, hiszen az minden európai családnak heti 16 eurójába kerül. Veszélyt jelenthet a reformra, ha a németországi választásokon a jobboldal szerzi meg a hatalmat, ebben az esetben ugyanis a németek is a javaslat ellenzőihez csatlakoznak.
Sheila Barter, a BBC elemzője szerint azonban a reformra előbb utóbb mindenképpen szükség lesz, hiszen az unió mezőgazdasága alig áll a lábán. Kérdés, hogy a tagállamok ezt mikorra látják be. Fischler azonban híres arról, hogy biztosra megy, nem támogat veszett ügyeket. "Lehet, hogy fájdalmas beavatkozás lesz, de Fischler mindeképpen átrugdossa a közös agrárpolitikát a XXI. századba" - írja az elemző.