Intézkedés híján hazánk nettó befizető lesz az unióban

Egy, az Európai Bizottság által a tagállamok számára készített jelentésből fehéren-feketén kiderül, hogy megfelelő kompenzálás nélkül a csatlakozás után több jelenlegi tagjelölt is nettó befizetővé válna. Brüsszel szeptember végére, október elejére új, aktualizált közös EU-álláspontot készít az agrárfejezetről.

Az EU-tagállamok nagyköveteiből álló tanács múlt héten egyeztetéseket kezdett arról, milyen módszerrel számítsák ki az első körös csatlakozásra pályázó 10 tagjelölt ország költségvetési helyzetét, és - mint az egyre valószínűbbnek látszik - milyen megoldást találjanak azoknak az államoknak a problémájára, amelyek tagságuk első évében akár nettó befizetők is lehetnek. Ennek veszélyét - diplomáciai források szerint - egyértelműen megerősítette az az Európai Bizottság által készített munkaanyag, amely a mostani vita kiindulópontjául szolgál.

"A jelentésből fehéren-feketén kiderül, hogy több esetben szükség lesz a kompenzációra" - állapították meg brüsszeli források. A bizalmasan kezelt dokumentum hírek szerint az egyes tagjelöltekre lebontva ábrázolja, hogy a csatlakozást követően hogyan alakul majd költségvetési befizetésük és a közös kasszából különböző támogatások formájában nekik járó források egyenlege. A számítások az Európai Bizottság január végi pénzügyi csomagján alapulnak, amelyről - így a közvetlen agrárkifizetések tagjelölteknek való részleges folyósításáról - azonban a tagállamok a mai napig nem állapodtak meg.

Hazánk is megfizethet a csatlakozásért

Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa korábban 7-re becsülte azoknak a tagjelölteknek a számát, amelyek a csatlakozást követően reálisan mínuszba kerülhetnek az Unióval, ha csak nem találnak átmeneti megoldást a terheik csökkentésére. Magyarországra is leselkedik ilyen veszély: a témával foglalkozó hazai szakértők visszatérően figyelmeztetnek, hogy a tényleges kifizetések (és nem a papíron nekünk járó pénzek) alacsony mértéke miatt első évben - 2004-ben - akár 500 millió euró mínuszunk is lehet majd a végelszámolásnál. Később, a kifizetések felgyorsulásával már egyre kevésbé áll fenn ilyen veszély, ezt Juhász Endre magyar főtárgyaló is elismerte. Noha papíron az új tagoknak már első évben több pénz jár a megállapított tagdíjnál, a tényleges kifizetések a gyakorlatban - például a regionális támogatásoknál - fáziskéséssel érkeznek, vagy több évre elnyúlnak. Ha a direkt agrártámogatásokat mégis megszavaznák a tizenötök, csak 2005-ben kezdenék folyósítani azokat.

Az EU-tagállamok brüsszeli nagykövetei által megvitatott tájékoztató jellegű bizottsági dokumentum módszertani leírást ad az újonnan csatlakozó országok kifizetései és bevételei közötti egyenleg kiszámításához. Jól értesült források szerint az Európai Bizottság három fő szempont alapján javasolja a tagállamoknak a kérdés tanulmányozását:

• A "tagdíji" befizetések és a várható támogatások egyenlege.
• A terhek enyhítésének (a kompenzáció) lehetséges formái.
• Megvizsgálni, miként lehetne felgyorsítani a közösségi pénzek folyósítását az új tagállamokba.

A következő napokban és hetekben a tagállamok bővítési és költségvetési szakértői veszik kezükbe az ügyet azzal, hogy legkésőbb szeptember 23-ig jelentést terjesztenek a nagykövetek elé. Az uniós tisztviselők a jövő hét második felében a tagjelölt országok szakértőivel is egyeztetnek.

Az Európai Bizottság el akarja kerülni, hogy az újonnan csatlakozó országok, akárcsak ideiglenesen is több pénzt fizessenek be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Brüsszel a januári dokumentumban az egyszeri, egyösszegű költségvetési visszatérítést ajánlotta követendő modellnek, amely úgymond az előző bővítés idején is igazolta létjogosultságát. A tagjelöltek inkább a befizetési terhek fokozatos, több évre elnyújtott növekedését pártolják, ám az Európai Bizottság a korábbi tapasztalatok alapján ezt túlságosan körülményesnek és komplikáltnak tartja. Brüsszel az általa javasolt bővítési büdzsében tartalékot képezett a tagjelölteknek járó visszatérítésre.

Lenne rá pénz, csak meg kell egyezni

"A kompenzálásra elegendő pénz van a berlini költségvetési keretek között" - mondta el a Bruxinfónak egy tagországbeli diplomata. A Tizenötök 1999-ben Berlinben fogadták el a hét évre szóló pénzügyi kereteket, és azokon belül a bővítésre előirányzott forrásokat. Ezt igazította a berlini plafon meghagyásával a megváltozott körülményekhez a Bizottság, amikor az év elején javaslatot tett a bővítés finanszírozására.

A magyar fél számára kedvező, hogy pozitív elmozdulás a van az unió részéről a közvetlen támogatások ügyében. A korábban megfogalmazott álláspont szerint azonban csak az lehet elfogadható, hogy a németekkel, franciákkal, illetve osztrákokkal azonos támogatást kapjanak a magyar mezőgazdaságban dolgozók. Ha az agrártámogatás kérdése a fenti módon alakul, vagy ha a tagállamok megegyeznek az egyszeri, egyösszegű költségvetési visszatérítést illetően, úgy a nettó befizetővé válás veszélye is elhárulhat a fejünk fölül.

(Üzleti Negyed - BruxInfo)

Ajánlat:

BruxInfo

Pénzügyminisztérium

Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

Korábban:

Magyarország nem lehet nettó befizető az unióban
(2002. március 6.)

Négy uniós tagállam nem támogatná az újonnan csatlakozókat
(2002. február 13.)