Az acélvám-háború még márciusban kezdődött, mikor az Egyesült Államok az import acélra 30 százalékos vámot vetett ki, arra hivatkozva, hogy a tengerentúli acélgyártók tisztességtelen előnyhöz jutnak az állami támogatások által. Ez érzékenyen érintette mind Európát, mind Ázsiát, ahol máig nem fogadják el Amerika ezen lépését. Igazságtételért azonnal a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordultak.
Augusztus elején a WTO az európai acélgyártók javára döntött. A döntés értelmében a bevezetett amerikai vámok nem egyeztethetők össze azokkal a szabályokkal, amelyekre az egyes tagországok hivatkozhatnak hazai iparágaik védelmében. Az amerikai kormány azonban augusztus közepén csak részlegesen vonta vissza a védővámokat. Bár ennek alapján az EU acélexportjának több mint a fele mentesül a korlátozások alól, az EU mégis követeli a teljes vámmentességet, és továbbra is fenntartja panaszát a WTO-nál.
A párizsi konferencián az Egyesült Államok küldöttsége négy pontból álló tervet szándékozik benyújtani, amely elsősorban a vámok, az állami támogatások, illetve egyéb piactorzító elemek megszüntetését célozza - mondta a BBC-nek a küldöttség egy tagja. A küldöttségi tag arról nem nyilatkozott, hogy Amerika tervez-e változtatást saját vámtarifáin.
A terv szerint az állami támogatás csak a munkások újraképzésénél valamint a fölöslegessé vált gyártósorok bezárásánál lenne megengedett. Az állami támogatások teljes megszüntetésén túl az Egyesült Államok azt szeretné, ha az OECD nagyobb figyelmet fordítana a piac eddig nem szabályozott területeire, és a tagországok hatékonyabb versenytörvényeket fogadnának el.
Ahhoz, hogy az amerikai tervek valóra váljanak, az Egyesült Államoknak meggyőzőn kell érvelnie Párizsban az OECD tagok előtt, hogy a decemberi magas szintű találkozón megoldás születhessen az acélvámok ügyében.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Az Egyesült Államok részlegesen visszavonta az acélvámokat
(2002. augusztus 23.)
Az EU elhalasztja az acélipari szankciókat
(2002. július 22.)