EU Bizottság: termelékenységgel arányos bérnövekedés kell

Az Európai Bizottság Magyarországról készített, szerdán közzétett idei országjelentése a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleteknek már korábban átadott kormányzati elemzéshez hasonlóan a termelékenység növekedésével összhangba hozott bérnövelést tart szükségesnek.

Az országjelentés megállapítja, hogy Magyarország versenyképessége úgy tartható fenn, ha ismét összhangba hozzák a bérek növelését, a termelékenység alakulásával. A gazdaságpolitikában az államháztartási hiány csökkentése, az infláció leszorításának folytatása eredményezhet javulást a jelentés szerint.

A jövő évi országos béremelési ajánlás kialakításához a szociális partnereknek átadott kormányzati elemzés ehhez hasonlóan rámutat: jövőre nemzetgazdasági szinten 7-8 százalékos bruttó, 11-12 százalékos nettó keresetemeléshez 6-7 százalékos reálbérindex növekedés tartozik, ez jóval magasabb a termelékenység várhatóan 4 százalékos javulásánál.

Az elemzés szerint 2004-2005-ben már nincs szükség a társadalmi méretű béraránytalanságok mérséklésére, ezért a reálkeresetek nem nőhetnek a termelékenység javulását meghaladóan. Így a fogyasztás növekedése nem lesz gyorsabb a GDP dinamikájánál, összhangban a felhalmozási hányad emelésének igényével.

Mivel a gazdasági növekedés üteme az elkövetkező években meghaladja az Európai Unió átlagát, a magyarországi bérek fokozatos közelítése a közösség átlagához akkor is megvalósulhat, ha a továbbiakban a reálbérek a termelékenység és a jövedelmezőség javulásának arányában, s annál nem nagyobb mértékben növekednek - állapítja meg a kormányzati elemzés.

A kijelölt célok elérése olyan teljesítményorientált feltételrendszert kíván meg, amely egy szigorúbb és hangsúlyosabb fiskális politikával, valamint óvatos jövedelempolitikával összehangolva az államháztartási hiány fokozatos csökkentését, ezzel párhuzamosan a növekedési lehetőségek javulását eredményezheti - hangsúlyozza az elemzés, továbbá utal arra is, hogy a nemzetgazdasági 6-7 százalékos reálkereset-javulás nem vonatkozik a versenyszférára.

A közalkalmazotti 50 százalékos illetményemelés, illetve a köztisztviselői illetménytábla 100 százalékos beállása miatt jövőre a költségvetési szférában 17 százalékos bruttó keresetnövekedés várható. Ez emeli meg a nemzetgazdasági átlagot az említett mértékben. A versenyszférában ugyanakkor a 3-4,5 százalékos bruttó, és 8-9 százalékos nettó keresetnöveléssel számol az elemzés, amely 5 százalékos inflációval kalkulálva ebben a szférában 3-4 százalékos reálbér-pozíciójavulást jelenthet jövőre.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott közleményében messzemenően egyetért az Európai Bizottság pénzügyi politikára vonatkozó véleményével. A jegybank kiemeli, hogy a jelentés megállapítása szerint a 2001-ben bevezetett inflációs célkövető rendszer sikeresen törte le az inflációs várakozásokat. A 2001. év közepén bekövetkezett forint-felértékelődés eredményezhette a külső versenyképesség csökkenését, a mérséklődő importárakon keresztül azonban jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és elősegítette a makrogazdasági egyensúly fenntartását. A forint erősödésére, az Európai Bizottság véleménye szerint is, rugalmasan reagáltak az exportálók. Magyarországon a forint felértékelődése (az olcsóbb import és az infláció csökkenése miatt) éppen annyira vezetett a versenyképesség javulásához amennyire negatívan érintette azt az exportbevételek csökkenése miatt - áll az MNB közleményében.

(MTI)

Korábban:

2004-re versenyképességet ígér az EU
(2002. október 9.)

Ellenőrzik a béremeléseket
(2002. szeptember 25.)

A versenyszféra bérei GDP-arányosan nőhetnek
(2002. szeptember 24.)