Csoportos létszámleépítés

A csoportos létszámleépítésre vonatkozó speciális munkáltatói kötelezettségek mellett ismertetjük, hogy mire jogosult  a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor, kinek és milyen összegű munkanélküli járadék folyósítható.

Csoportos létszámleépítés

Az IBM minden munkavállalója munkaviszonyát megszünteti, ezért az elbocsátások során be kell tartania a Munka Törvénykönyve szerinti csoportos létszámleépítés szabályait.

Konzultációs kötelezettség

A cég képviselői már bejelentették a létszámleépítésre vonatkozó döntésüket, a jogszabály értelmében még ezt megelőzően az alábbi kötelezettségek terhelték a munkáltatót:

• a döntését megelőzően legalább 15 nappal konzultációt kellett kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel (az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből álló bizottsággal),
• a konzultáció során a munkáltatónak írásban kellett közölnie a munkavállalók képviselőivel a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit,
• amennyiben a felek a megállapodást kötnek a konzultáció során, ezt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is.

Döntés a létszámleépítésről

A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben a munkáltatónak meg kell határoznia az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján.

Az alkalmazottak munkaviszonya vagy munkáltatói rendes felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg.

Munkavállalók és munkaügyi központok tájékoztatása

Annak érdekében, hogy az illetékes munkaügyi központok fel tudjanak készülni a hirtelen megnövekvő számú munkanélküliek problémáinak kezelésére, a munkáltatónak - a felmondás közlését megelőző 30 nappal - írásban kell értesítenie a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot. A tájékoztatásban szerepelnie kell az érintett munkavállalók személyi adatainak, szakképzettségének, utolsó betöltött munkakörének és átlagkeresetének.

Az érintett munkavállalókat szintén a felmondás közlését megelőző 30 nappal kell tájékoztatni a döntésről, s a tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és a munkaügyi központnak is. Fontos szabály, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti felmondási védelmek ilyenkor is megilletik a munkavállalókat, így azzal a dolgozóval, aki a tájékoztatás közlésének időpontjában védelem alatt áll (például táppénzen vagy szülési szabadságon van), csak ennek megszűnését követően közölhető a felmondás.

Amennyiben a munkáltató megszegi a fenti kötelezettségeit, felmondása jogellenesnek fog minősülni.

Mi jár a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor?

A székesfehérvári dolgozók munkaviszonya várhatóan munkáltatói rendes felmondással fog megszűnni, a felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig tart a felmondási idő, amely legalább 30 nap, de az egy évet nem haladhatja meg. A munkáltató a felmondási idő felére köteles felmenteni dolgozóját a munkavégzési kötelezettség alól, s erre az időre átlagkeresetet fizetni neki. Az a munkavállaló, aki legalább három éve dolgozik a vállalatnál, végkielégítésre is számíthat (természetesen csoportos létszámleépítésnél a munkáltató úgy is határozhat, hogy minden dolgozójának fizet végkielégítést vagy a törvényben meghatározottnál magasabb végkielégítést fizet).

Az utolsó munkában töltött napon - tehát még a felmentési idő kezdete előtt - ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait (például végkielégítés, szabadságmegváltás) és ki kell adni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásokat (munkáltatói igazolás, adóigazolás, valamint a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólap).

Mi történik a kölcsönzött munkavállalókkal?

Bár a munkaerő-kölcsönzés már évek óta gyakorlat a hazai munkaerő-piacon, a Munka Törvénykönyve csak 2001. július 1-je óta szabályozza. A jogviszony keretében a kölcsönbeadó a vele munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében átengedi munkavégzésre a kölcsönvevőnek. Fontos szabály, hogy a munkavállaló munkaszerződésében előre rögzíteni kell a munkaerő-kölcsönzés lehetőségét. A kölcsönzött munkavállalók a kölcsönbeadó munkáltatóval állnak munkaviszonyban, de a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő munkáltatók megosztva gyakorolják. A törvény azonban rögzíti, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó munkáltató gyakorolhatja.

Az így létrejött munkaviszony is lehet határozott vagy határozatlan idejű. A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaviszony létrejöhet határozatlan, illetve határozott időtartamra is. Határozatlan időtartamú szerződést elsősorban olyan munkavállalóval kötnek, akinek végzettségére, munkájára jelentős igény van a munkaerőpiacon, ugyanis csak így tudja folyamatos foglalkoztatását biztosítani a kölcsönadó.

Amennyiben a kölcsönbeadó 30 napon belül nem tudja biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, akkor felmondással köteles a munkaviszonyát megszüntetni. A felmondási idő itt főszabály szerint 15 nap, s csak akkor hosszabbodik meg 30 napra, ha a munkavállaló már legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkezik.