A 2012-es magyarországi olimpiához kötődő nem tervezett kiadások 700 milliárd forintot tennének ki, amennyiben az ország elnyerné a rendezés jogát - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán, az Olimpia és Gazdaság című kamarai fórumon.
A kamarai elnök szerint ezen felül a szükséges infrastrukturális beruházások 2300 milliárd forintra tehetők. A sportberuházások 445 milliárd forintba kerülnének, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére pedig 1968 milliárd forintot kellene fordítani. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 323 milliárd, a turisztikai vonzás erősítésére 220 milliárd forintot kellene költeni.
Parragh László elmondta, hogy a beruházási forrás egy része állami, illetve önkormányzati lenne. Mivel 2012-re Magyarország már remélhetőleg tagja lesz az uniónak , társfinanszírozóként az EU strukturális, illetve kohéziós alapja is hozzájárulhatna a beruházásokhoz.
A fórumon elhangzott, hogy a 2004-es athéni nyári olimpiai játékok összköltsége 9,3 milliárd euró, azaz 2325 milliárd forint, amiből az Európai Unió 3,03 milliárd eurót állt.
Parragh László szerint az olimpia rendezéséhez kapcsolódó beruházások a GDP növekedésében is megmutatkoznának. Minőségi foglalkoztatást és mintegy 30-50 ezer munkahelyet teremtenek. Kiemelte a budapesti közlekedés fejlesztésének szükségességét, a Ferihegy C termináljának megépítését, a Budapest-Ferihegy közötti jobb összeköttetés megteremtését, az M0-ás, M5-ös autópálya befejezését, illetve a 6-os út fejlesztését.
Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára az olimpia gazdasági hatásairól szólva elmondta, hogy a televíziós közvetítési jogból Róma 1 millió, München 17,8 millió, Montreal 32 millió, Atlanta 898,2 millió, Sydney 1,3 milliárd dollárt kapott. A főtitkár elmondta, hogy a multinacionális cégek által adott összegek is dollármilliókkal támogatják az olimpiai mozgalmat. A szponzorálási bevétel 50 százalékát a szervező ország, a maradék 50 százalék egyharmadát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, egyharmadát a nemzeti olimpiai bizottság, egyharmadát nemzetközi szövetségek kapják.
A fórumon Georg Kronawitter, korábbi müncheni polgármester elmondta, hogy az 1972-es olimpiai játékok egyik előfeltétele volt a bajor főváros metróhálózatának bővítése. A játékok kezdetéig - kifejezetten az olimpia könnyebb lebonyolítása miatt - 16 kilométer metróvonal épült a városban. Ma egyébként München 93 kilométernyi metróvonallal renelkezik. Kronawitter elmondta, hogy a város vezetése 1976-ra tervezte egy ekkora hosszúságú szakasz kiépítését. Az ex-polgármester elmondta, hogy a metróépítkezés költségeinek 20 százalékát a tartomány, valamint München városa biztosította, 60 százalékát a német állam finanszírozta, a maradékot pedig magánvállalatok adták össze.
Az müncheni olimpia sikeres megrendezése lakások ezreinek építését követelte meg. Kronawitter elmondta, hogy 1971-ben 12 600, az olimpia évében pedig további 6 700 lakás épült fel a városban, másfélszer annyi, amennyit a játékok nélkül építettek volna.
A felépített létesítmények - stadionok, sportcsarnokok - utólagos hasznosításáról szólva elmondta, hogy a müncheni olimpiai park ma már inkább szórakoztató centrumnak tekinthető, amelynek működtetéséért egy, a város által alapított 100 főt foglalkoztató vállalat felelős.
Az olimpia megrendezésének negatív hatásai közül kiemelte, hogy a nagyszámú vendég miatt felépített szállodák kihasználtsága a játékok utáni években csupán 54 százalékos volt, a versenyek előtt felemelt szállodai árak pedig a játékokat követő hónapokban is magasan maradtak, hasonlóan a taxi-tarifákhoz. Az olimpiai faluból lakóházakká alakított épületek lakóinak kártérítési perei pedig még manapság is a müncheni bíróságon vannak - sorolta a hátrányokat az ex-polgármester.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Nem hiányzik a könyvtárából?
Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből