Magyar Államkincstár Rt.-t a kincstár pénzintézeti típusú feladatainak ellátásával, az ÁHH-t pedig a költségvetési folyamatok lebonyolításával és ellenőrzésével bízta meg a kormányzat. A hivatalos magyarázatok szerint a szervezeti átalakulást ekkor is a közpénzek elköltésének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele indokolta. Az államháztartási reform részeként életre hívott szervezetek közül kettő - az ÁKK és a kincstár - is társasági formában működött az utóbbi két évben. A nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan megoldást azzal magyarázták az illetékesek, hogy így az alkalmazottaknak nem kell közalkalmazotti jövedelmet kínálni, amivel elkerülhetővé válik, hogy az intézmények szakemberei a magánszektorban próbáljanak szerencsét.
A Magyar Államkincstár Rt. és az ÁHH összeolvadása éppen a kincstár alkalmazottait érintheti kellemetlenül, munkaviszonyuk a kincstár megszűnésével egyidejűleg ugyanis közszolgálati jogviszonnyá alakul át, azaz esetükben közalkalmazotti fizetés váltja fel az eddig kapott piaci bért. A törvénytervezet szerint az alkalmazottak illetményének alsó határa a korábbi munkaviszony alapján őket megillető személyi alapbér lesz.
A parlament előtt fekvő törvénytervezetben nincs szó az ÁKK megszüntetéséről, illetve beolvasztásáról. Az államadósságot a továbbiakban is különálló szervezet kezeli, ahol az alkalmazottak piaci bérezésben részesülnek.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Hazánk nettó adóssága 4,5 milliárd euró
(2002. szeptember 18.)