Az előzetes jelzések szerint továbbra is Németországból érkezik majd a legtöbb üdülővendég a Balaton partjára, őket követik a magyarok, az osztrákok, illetve a skandináv országokból érkezők. Németországban ugyanakkor nem nőtt az érdeklődés a magyar tenger iránt, és a szakemberek az idei évben is stagnálást vagy enyhe visszaesést valószínűsítenek.
Kovács Miklós elmondta, hogy a nagy német utazásszervezők idei foglalásai is visszaesést mutatnak, de ennek oka lehet az is, hogy az utazási döntések később - közvetlenül az utazás megkezdése előtt - születnek, így azok még nem jelentek meg az eddigi foglalásokban. A visszaesés másik oka pedig, hogy egyre nő az egyéni utasok száma, akik saját maguk intézik foglalásaikat.
A külföldiekkel ellentétben várhatóan 3 százalékkal nő a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, nem utolsósorban azért, mert a Balaton környékén is egyre több helyen fogadják el az üdülési csekkeket. A növekedést segíti, hogy a csekkekkel olyan szállodákban is lehet fizetni, amelyek korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Kovács Miklós szerint az a tény, hogy a Balaton környékén már nem csak a nyári hónapokra korlátozódik a szezon, szintén elősegíti a belföldi vendégéjszakák számának növekedését.
A 4 csillagos hotelek javítanak a forgalmon
Az utóbbi egy évben több olyan új vagy felújított 4 csillagos szálloda nyitotta meg kapuit, amelyek nem zárnak be a téli hónapokban, így gyakorlatilag az év egészében fogadhatják a turistákat. Ennek eredményeként az őszi és tavaszi hónapokban 10 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbiakhoz képest. Kovács Miklós elmondta, hogy ez a forgalom nem a hagyományos értelemben vett üdülőforgalomból, hanem elsősorban vállalati rendezvényekből, konferenciákból tevődik össze - az ilyen rendezvények vendégei az átlagosnál többet költenek -, de egyre népszerűbbek a hazai családok körében a hétvégi wellness-csomagok is.
A szakértő elmondása szerint idén közel 1000 férőhely újul meg a balatoni régióban - beleértve Zalakarost és Hévízt is -, de ezek közül nem mindegyik jelent új szálláshelyet, sok esetben a meglévő 2-3 csillagos hoteleket alakították át 4 csillagos házakká. Az ilyen esetekben értelemszerűen nem a vendégéjszakák számában, hanem a szobaárbevételben keletkezik többlet - tette hozzá Kovács Miklós.
Egy közelmúltban elkészített felmérés szerint, amelyben a szomszédos országokat, valamint Görögországot hasonlították össze, a szállások, szolgáltatások és vendéglátás árai és színvonala alapján, Magyarország továbbra is versenyképesnek bizonyult az említett államokhoz képest. Az elemzésből az is kiderül, hogy a közhiedelemmel ellentétben a horvát tengerpart nem olcsóbb a Balatonnál, így a magyar tenger tulajdonképpen versenyelőnyben van az Adriával szemben.
Az igényesség a döntő
Az is tévhitnek bizonyult, hogy a Balatonhoz elsősorban Németország keleti tartományaiból érkeznek turisták, ugyanakkor igaz, hogy a keletnémetek száma kevésbé esik vissza - derül ki a Balatoni Fejlesztési Tanács 2002-ben készített tanulmányából, amelyet a turisták által kitöltött kérdőívek alapján állítottak össze. A német vendégek általában középfokú végzettséggel rendelkeznek, alkalmazottként dolgoznak, kevés köztük a munkanélküli, de sok az eltartott (gyerekek, nem dolgozó feleség), ami azt jelenti, hogy a hozzánk érkező németek általában családdal együtt jönnek Magyarországra.
A német vendége közül sokan a kempingeket választják, de nem elsősorban olcsó áruk miatt, és sokan jönnek lakóautóval is. A szállástípusok közül nehezen követhető a magánszállások aránya, de a szekértő szerint nincs lényeges különbség a németek által előnyben részesített szállástípusok között. A szállások kiválasztásánál - ahogyan a magyar vendégek esetében is - elsősorban az ár-értékarány a döntő, azaz az igényes szállásokat mindig szívesebben választják a vendégek, és ezért hajlandóak kicsivel többet is fizetni.