Az APEH folyamatosan fejleszti a személyi jövedelemadó beszedésének, illetve az adóbevallások ellenőrzésének adminisztratív és informatikai hátterét, de az ellenőrzési rendszer még mindig nem segíti elő az szja-ból származó bevételek teljes körű behajtását - állapította meg az Állami Számvevőszék.
Ennek oka többek között az, hogy jogértelmezési különbségek vannak a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal között. A pénzügyi tárca például adóbevallásnak minősíti a munkáltatói adómegállapításokat, az APEH viszont nem, ezért nem is végzi el az adómegállapítással elszámoló magánszemélyek egyszerűsített ellenőrzését. Mivel azonban az utólagos ellenőrzés keretében sem választanak ebből a körből, így mintegy 2,2 millió munkáltatón keresztül elszámoló adóalanyt, vagyis az adózók közel felét egyáltalán nem ellenőrzik. Másként értelmezi a tárca és az adóhivatal az adatszolgáltatókkal szemben kiszabható mulasztási bírság összegének alapját is.
Magyarország uniós csatlakozását követően a csökkenő vámbevételek és a változó áfabevételek miatt a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a szja-ból befolyó összegnek - mondta Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. A számvevők szerint ugyanakkor az APEH mulasztási bírságolási gyakorlata nem készteti az adózókat kötelezettségeik pontos és időbeni teljesítésére.
A hibásan kitöltött adóbevallások aránya 1998-2003 között átlagosan 50-57 százalék között alakult, 2000-ben és 2001-ben viszont meghaladta a 70 százalékot. Ez jelzi, hogy az adótörvény, illetve az adóbevallási nyomtatványok évenkénti változását - ezek bonyolultsága miatt - nehezen tudják követni az adózók - írja pénteki számában a Világgazdaság.