A lakásépítések területi egyenlőtlenségei tovább erősödtek. Az első félévben használatba vett 13 659 új lakás 36 százaléka Közép-Magyarországon épült fel, s a kiadott 27 862 új lakásépítési engedély 41 százaléka szintén e térséget érinti.
A használatba vett lakások számának alakulását elsősorban a vállalkozói lakásépítés határozta meg, mely több mint kétszerese volt az előző évinek. Míg 2003 első felében az új lakások 24 százalékát építtették gazdasági vállalkozások, ebben a félévben 35 százalékát, mialatt a természetes személyek lakásépítésének aránya 69 százalékról 60 százalékra esett vissza. A KSH adatai szerint feltűnően kevés önkormányzati lakás használatbavételére került sor, s éppen így jelentéktelen a bérlakásépítés is.
Értékesítés céljából több mint 5 ezer lakás épült az első félévben, amellyel megduplázódott a tavalyi adat. Megnőtt a többszintes, többlakásos épületekben történő lakásépítések száma és aránya a családi házas építkezések rovására, ez utóbbi már csak az új lakások alig felére jellemző. Ezzel együtt növekedett a kislakások száma, az épített lakások átlagos alapterülete csökkent, jelenleg 96 négyzetméter.
A kivitelezésben tovább növekedett a profi építőipar szerepe, az új lakások 63 százalékának kivitelezését építőipari vállalkozások végezték, lakossági házilagos kivitelezéssel a lakások 32 százaléka épült.
Az üdülőépítésben a korábbiakhoz képest némi fellendülés mutatkozik, elsősorban a jövőbeni építkezéseket tekintve. Az első félévben 280 üdülőegység épült, építési engedélyt 2003 első félévében 440, 2004-ben 760 új üdülőegység kértek.
A lakásmegszűnés hasonlóan alakult, mint 2003 első felében. Az első félévben 1660 lakás szűnt meg, 43 százalék új lakás építése, 40 százalék avulás miatt. Több mint 2,5 millió négyzetméter lakóépület és 1,5 millió négyzetméter egyéb - nem lakó - épület beépítésére adtak ki új építési engedélyt.