Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) elnöke a lapnak elmondta: félő, hogy akár már a jövő héttől megindulnak a szerbiai cukorszállítmányok, mert Magyarország az ottani export egyik legfontosabb célállomása lehet.
Az eladási távolságot alapvetően a szállítási költségek határozzák meg, ezért az olcsó szerb cukor az EU bővítéséig zömében néhány közeli tagállamban, Görögországban és Olaszországban jelent meg. Új tagként most Magyarország is számíthat a balkáni cukor megjelenésére.
A CIE adatai szerint Szerbia és Montenegró a korábbi években a teljes 200 ezer tonnás balkáni cukorkivitelből 60-70 ezer tonnát tudhatott magáénak. Az unió bővítésével és az új tagállamok földrajzi közelségével ez a mennyiség most jelentősen megnőhet.
Az egyesülés ezért arra kérte a szaktárcát és a kormányt, hogy igazságosabb teherviselést érjen el Brüsszelben. A szakértők szerint az jelentené a megoldást, ha az olcsó balkáni cukor nem kizárólag a közeli uniós tagállamokba áramlana, hanem a tagállamok között egyenlő mértékben kellene teríteni.
A Földművelésügyi Minisztérium szerint ugyan valóban kedvezőtlen Magyarország szempontjából a szerbiai importlehetőség, a szaktárca mégsem tart a romániaihoz hasonló piaczavarástól, mert Szerbia az általa előállított répacukor egy részét szállíthatja az EU-ba, míg Romániából máshonnan származó olcsó nádcukor érkezett az országba. Mint ismeretes, a Pénzügyminisztérium az eddigi 400 kilogramm helyett évi 20 kilogrammban maximálta a fejenként magánimportként az országba behozható cukor mennyiségét.
Németh Imre szakminiszter a Világgazdaságnak elmondta, hogy a minisztérium tájékozódik az új helyzetről, és indokolt esetben megteszi a szükséges lépéseket.