Izrael lakossága mintegy 6,7 millió fő, ami a kommunikációs minisztérium adatai szerint 1,8-1,9 millió háztartást jelent, háztartásonként átlagosan 3,6 fővel számolva. Szélessávú internet-hozzáféréssel a háztartások 40 százaléka rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Izrael a második helyen áll a világon az internetpenetrációt tekintve, Hongkonggal együtt, Dél-Korea után. Dél-Korea toronymagasan vezet, 57 százalékkal, míg az európai uniós átlag, az újonnan csatlakozott tagokat nem számítva 11 százalékos. Ezen belül Belgiumban 21 százalékos, Hollandiában 15 százalékos, Nagy-Britanniában pedig 6 százalékos a szélessávú internet elterjedtsége.
Persze nemcsak a háztartások terén mutat fel igen komoly statisztikákat Izrael: az üzleti vállalkozások 70 százaléka rendelkezik szélessávú internet-hozáféréssel. Felmerülhet a kérdés, hogy egy Magyarországhoz némileg hasonló helyzetben (a népességi adatokat és az export-orientáltságot tekintve) lévő ország hogyan volt képes ilyen elképesztő terítettséget elérni a háztartások terén?
Nincs természeti erőforrás
Izrael hamar felismerte, hogy kis ország lévén gyakorlatilag csak a külföldi piacokon elért eladásokkal tudja bővíteni gazdaságát. Egy olyan országban azonban, ahol gyakorlatilag nincs természetesen kiaknázható exportcikk, - a Holt tenger adta természeti kincseken kívül - nehéz kivitellel megalapozni a gazdaságot. Kivéve persze, ha sikerrel használják az ország egyetlen olyan kincsét, amit kellő befektetéssel világszínvonalra lehet fejleszteni az adott körülmények között: a humán erőforrást.
Elcsépelt, üres frázisnak hat a "tudásalapú társadalom" kifejezés, amíg az ember nem találkozik ilyennel. Az Izraeli ICT-szektorban (ICT = Information and Communications Technology, információs kommunikáció technológia) dolgozó mintegy 150 ezer ember 64 százaléka azonban magasan kvalifikált tudós, mérnök vagy technikus. Az elektronikai ipar eladásai tavaly 13,2 milliárd dollárt tettek ki, ebből 10,9 milliárd dollár exportból folyt be. Az eladások 27 százalékát szoftverek, 19 százalékát ipari és egészségügyi rendszerek, 20 százalékát telekommunikáció, 15 százalékát komponensek, míg 19 százalékát védelmi rendszerek tették ki.