2005-ben lezárulhat a privatizáció

Csütörtökön nyújtja be az Országgyűlésnek a 2005-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A tervezet 0,5-0,7 százalékos mértékű hiánycsökkentés mellett kötelezi el magát a következő évekre. A privatizáció gyorsított ütemben zárulna le még 2005-ben, és elindítanák a Szerencsejáték Rt. magánosítását is - derül ki a Világgazdaság írásából.

A 2005-ös költségvetés tervezete 0,5-0,7 százalékos mértékű hiánycsökkentéssel számol következő évekre, hogy az államadósságot és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen.

A hiánycsökkentés önmagában kevés, olvasható a Világgazdasághoz eljuttatott dokumentumban. "A centralizációs és újraelosztási hányad az ország fejlettségi szintjéhez képest magas. A versenyképesség további növelése, a vállalkozói szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása érdekében csökkenteni kell az adóbevételeknek a GDP-hez mért arányát, az EU-transzferek nélküli állami újraelosztás mértékét" - fogalmaz a dokumentum.

A Világgazdaság úgy tudja, mégsem a korábban már beharangozott szintre csökkenti le a költségvetési törvényjavaslat a pótköltségvetés készítésének kötelezettségéről rendelkező szabályt. Korábban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is bejelentette, hogy jövőre 2,5 százalékra csökkentenék az idei ötszázalékos szabályt, vagyis azt, hogy jelenleg a kiadási főösszeg öt százalékánál nagyobb hiányeltérés esetén kell pótköltségvetést alkotni. A tervezési munka során sokáig 2,5 százalékra csökkentett mérték szerepelt a munkaanyagokban, a pénteki beterjesztést megelőző napokban ez a passzus három százalékra lazult.

A kormányzat 2005-re négy százalék körüli GDP-növekedést feltételez, ez kissé magasabb, mint a konvergenciaprogramban megjelölt 3,5-4 százalék, ám most 2007-ig sem várja, hogy öt százalék körüli ütemre gyorsuljon a gazdaság. A külső egyensúlyra vonatkozó várakozások kissé ellentmondásosak: a következő három évre a költségvetési tervezet makropályája azonos ütemű export-, illetve importbővülést feltételez, a folyó fizetési mérleg euróban kifejezett hiánya azonban ennek ellenére nem emelkedik (a magasabb importérték miatt ennek kellene bekövetkeznie).

A háztartások fogyasztását tekintve a következő években egyenletesen háromszázalékos dinamikával számolnak, a bruttó keresetek - jövőre - 5-7 százalékos emelése mellett. 2006-ban és 2007-ben a bruttó és nettó keresetek dinamikája azonos, ami arra utal, hogy erre az időszaka egyelőre nincs tervbe véve adócsökkentés.

Elindítják a Szerencsejáték Rt. privatizációját

A munkaanyag szerint a kormány elszánt, hogy - legalábbis részlegesen -, Szerencsejáték Rt. privatizációját elindítsa. A tartós tulajdoni hányad 50 százalék plusz egy szavazatra csökkenne.

Az ÁPV Rt. 2005. évi programja a privatizáció további gyors ütemű folytatására és lezárására épül. A társaság a hozzárendelt vagyonába tartozó cégektől, azok 2004. évi adóeredményei alapján elvont osztalékokat, s egyes kiemelkedően nyereséges cégektől a 2005. évi várható eredményük alapján elvont osztalékelőleget a költségvetésnek befizeti. Az osztalékbevételek mennyisége a folyamatos értékesítések miatt 2005-ban már nem éri el az erre az évre várható értéket.

Az önkormányzati szféra változatlanul a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapná meg. Nem változik a helyben maradó szja aránya sem, a településeket továbbra is az ott kimutatott adó 10 százaléka illetné meg. A 2003. évre bevallott szja-t figyelembe véve a teljes öszszeg csaknem 467 milliárd forint, amiből 116 milliárd marad helyben, 243 milliárd a különböző önkormányzati feladatok ellátására szolgáló normatívák forrása. A központi költségvetés jövőre is teljes egészében átengedi a gépjárműadót az önkormányzatoknak.

270 milliárd lakáspolitikai célokra

Az állam jövőre mintegy 270 milliárd forintot fordít lakáspolitikai célokra. Új elemként jelenik meg a fiatalok otthonteremtési támogatása, amit használt lakás vásárlásakor kaphatnak fiatal, gyermekes házaspárok vissza nem térítendő állami segítség formájában. A fészekrakó program keretében hitelgaranciát vezetnek be a lakáshoz jutáshoz szükséges önerő csökkentésére. A bérlakásállomány növelését szolgálja a magántulajdonban lévő lakások hosszú távú bérbeadásának ösztönzése. A három új támogatási formára összesen 5,3 milliárd forintot szánnak.