Bokros: Az ország leszakadóban van

Gazdasági növekedés tekintetében hazánkat megelőzik a Magyarországgal együtt az Unióhoz csatlakozott volt szocialista országok, de még a 2007-ben csatlakozandó két ország is, ezért Magyarország lassan növekvő felzárkózó gazdaság - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy csütörtöki konferencián. A CEU Közép-Európai Egyetem tanára szokásához híven most is gazdaságpolitikai javaslatokkal állt elő a kormányzat számára.

Bokros Lajos az Allianz Hungária és a Pénzügykutató Rt. által közösen szervezett Magyarország gazdasági és politikai illeszkedése című konferencián szólalt fel. A volt tőzsdeelnök és pénzügyminiszter elmondta: módfelett örül annak, hogy a világbanki igazgatói pozícióban eltöltött nyolc év után Washingtonból hazatérve egyetemi tanár lehet. Ezután elnézést kért a konferencián megjelentektől, hogy egyetemi előadással készült, de - mint mondta - a magyar gazdaság helyzete ezt indokolja.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét közgazdaságtani egyenletekkel lebontó előadásában Bokros Lajos kifejtette: Magyarország legnagyobb problémája az ikerdeficit és a kormányzat reformok iránti elkötelezettségének hiánya.

A Draskovics Tibor pénzügyminiszter után felszólaló Bokros szerint bár a jelenlegi pénzügyminiszter által közölt konjunktúra valóban mutatós, ha a nyugat-európai uniós tagországokban elért gazdasági növekedéshez hasonlítjuk, a helyzet azonban merőben más, ha a hazánkkal együtt csatlakozott volt szocialista országok és a két 2007-ben csatlakozó ország gazdasági növekedését vesszük összehasonlításul.

Ezt tekintve kiderül, hogy Magyarország gazdaságilag relatív leszakadásban van, mondta Bokros Lajos. Slovákiában 5,5 százalékos, Romániában 6,6 százalékos, Lengyelországban 6,8 százalékos, a balti államokban pedig 7-8-százalékos GDP-növekedést regisztráltak - Magyarországon az első negyedévben 4,2 százalékos volt a növekedés, mutatott rá Bokros Lajos.

A többi országhoz hasonlóan gyors növekedés hiányának az oka alapvetően a reformelkötelezettség hiánya - közölte Bokros, aki példaként Szlovákiát és a Baltikumot említette.

"Szeretném tágítani a pénzügyminiszter úr horizontját is" - mondta Bokros Lajos, aki szerint az ikerdeficit megszüntetésére és a gazdasági növekedés élénkítéséhez alapvetően szükséges a lakosság pénzügyi megtakarításainak ösztönzése és az államháztartás fenntartható finanszírozási pályára állítása.

A BÉT szétverését szolgálja csak az árfolyamnyereség-adó

A legrosszabb gazdaságpolitika bármiféle osztalék- és árfolyamnyereség-adó bevezetése. Ezzel a költségvetés pénzt nem tud beszedni, mert ma már mindenki, a liberalizáció és a konvertibilitás eredményeképpen külföldön is meg tud venni minden vállalati papírt, mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerit a bevezetendő adó csak a Budapesti Értéktőzsde mint kereskedelmi hely szétverésére jó.

Rossz a logika a bankadó mögött is

A kamatkülönbözet-adó bevezetésére az általános magyarázat az, hogy a bankok milyen sok nyereséget szedtek be a kamattámogatások miatt, és ezt kell korrigálni, mondta Bokros Lajos. "Ez a logika arra emlékeztet, hogy jól befűtök egy szobában, és aztán bekapcsolom a légkondit, mert melegem van. A tüzet kell eloltani, és akkor nem fogyasztok háromszor annyi áramot", mondta a Világbank volt igazgatója.