Kompenzáció nélkül a jelenlegi 57-58 forintos lakossági gázárat 18-20 százalékkal kellene növelni - mondta Hegedűs Miklós és hozzátette, hogy a magyar háztartások kiadásainak átlagosan 13 százalékát teszi ki az energiavásárlás, ebből 4,5 százalékot az üzemanyagokra, míg 8,5 százalékot a háztartási energiára költenek. A kis jövedelmű háztartások esetében azonban az átlagosnak a kétszerese az energiavásárlásra fordított összeg, ami egy áremelkedés esetén nagy problémákat okozhat.
Hegedűs Miklós úgy vélte, hogy a vállalati, üzleti, illetve közüzemi szféra esetében teljes mértékben végrehajtható a világpiaci árnövekedés generálta 18-20 százalékos gázáremelés, igaz, elismerte, hogy az oktatási, az egészségügyi, az önkormányzati, illetve más közintézményeknek ez komoly gondokat okozhat.
Az eseményen Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza elmondta, nagyságrendileg egyetértenek a számításokkal, és ők is úgy vélik, hogy az idei ezer köbméterenként számított 145 dolláros gázár jövőre 195-200 dollárra nő.
Varró László szerint Magyarországon éves szinten mintegy 13 milliárd köbméter gázt használnak fel, ebből 3 milliárd köbmétert villamos energia termelésére fordítanak, 4,5 milliárd köbmétert a lakosság fogyaszt el, illetve távhőellátásra fordítják, míg a fennmaradó 5,5 milliárd köbmétert a vállalati és a közületi szféra használ fel.
A várható gázáremelés a lakossági fogyasztói áram árában 2-3 százalékos növekedést generál, de ha a várható jövő évi 5 százalékos inflációt is figyelembe vesszük, akkor az emelésnek 7-8 százalékot kellene kitennie - mondta Hegedűs Miklós.
Az ügyvezető hozzátette, hogy a lakossági földgáz esetében a köbméterenként 9-10 forint körüli emelést a kompenzációs alap 3-4 forinttal mérsékelheti. A világpiaci árhatás ugyanis megnöveli a kompenzációs alap képzésének elemét adó bányajáradék összegét is. A magyarországi kétmilliárd köbméterre becsülhető földgáztermelés ezt az alapot mintegy 20 milliárd forinttal bővítheti gázáremelés esetén.
Az eseményen Hegedűs Miklós elmondta, hogy politikamentessé kellene válnia az árkérdésnek, mivel az energiaárak túlzott átpolitizálása megnehezíti a gazdasági alkalmazkodást. Át kellene gondolni a gázár-támogatási rendszert is, mivel az jelenleg igazságtalan. A lakosság magas jövedelmű 25 százaléka fogyasztja el az 50 százalékát a gáznak, és ez a réteg támogatás nélkül is meg tudná fizetni az árát. Ugyanakkor a kis jövedelmű családok számára nagy problémát okoz az energia megvásárlása.
Az eseményen elhangzott, hogy a földgáz aránya a magyarországi teljes energiafogyasztásban meghaladja a 40 százalékot, és ezért az áremelésnek tovagyűrűző hatása van. Mivel azonban a földgáz világpiaci áremelkedése késleltetetten érvényesül, a magyar GDP-re várhatóan csak 2005-ben lesz teljes hatással az áremelkedés. A földgáznak nincs a kőoaljéhoz hasonló világpiaci ára, az árát a könnyű fűtőolaj és a gázolaj számtani átlaga alapján határozzák meg. Az árat mindig a megelőző háromnegyedéves árak alapján számítják ki.