Prága és Budapest a legvonzóbb beruházási helyszín az EU-ban

Az új kelet-európai EU-tagállamok makrogazdasági adottságaik révén messze vonzóbb beruházási helyszínek az unión belül, mint a korábbi tagállamok zöme - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző átfogó elemzésében. A lista élén Prága és a Budapestet is tartalmazó közép-magyarországi régió áll.

A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központjának (CEBR) súlyozott beruházási indexe a vizsgált, összesen 223 uniós régiót az adott térség gazdasági növekedési kilátásai, a helyi szakképzési színvonal, a helyi piacméret és az uniós regionális fejlesztés várható mértéke alapján szedte sorrendbe.

Az EU térségeire összeállított átfogó beruházás-vonzási CEBR-indexen - amelynek alapmércéje a 100 százaléknak vett teljes uniós átlag - a csehországi Prága régió 178 százalékkal az első helyezett. Közép-Magyarország 172 százalékos indexszel a második helyre került. Az első húsz helyezett között hat magyar régió van: a második Közép-Magyarország után a negyedik Közép-Dunántúl (167 százalék), a hetedik Nyugat-Dunántúl (161 százalék), a 15. Észak-Alföld (151 százalék), a 17. Észak-Magyarország (146 százalék), és a 19. Dél-Dunántúl (143 százalék). A dél-alföldi régió 136 százalékkal a 22 helyre került.

A CEBR összesített indexében a legnagyobb, 43 százalékos súlyozással szerepel az adott uniós régió 2000-2006 közötti növekedési átlaga, amelyet a lista minden régió esetében a leggyorsabb növekedésűnek várt térséghez mérve, azt 100 százaléknak véve vesz tekintetbe. Ennek a részindexnek az alapmércéje a londoni központ rangsorában, 100 százalékkal a közép-magyarországi régió, vagyis a CEBR által megadott előrejelzési időszakban az összes vizsgált EU-régió között itt várható a leggyorsabb növekedés (a cég százalékos növekedési ütemet nem adott meg).

A második legnagyobb, 33 százalékos súlyozású részindex a regionális beruházási vonzerő-listán a munkaerő-állomány képzettsége a legalább középfokú, vagy ennél magasabb végzettségűek aránya alapján. Ezen a listán a CEBR szintén a legjobb térségnek adott 100 százalékot (ez nem a közép- vagy magasabb fokú végzettségűeknek a helyi lakosságon belüli arányát jelzi, hanem azt, hogy a többi régió ehhez, mint legjobbhoz mérve hogyan teljesít ebben a kategóriában). A 100 százalékot ezen a listán az összesített index alapján is első helyre sorolt csehországi Prága régió kapta, ehhez mérve Közép-Magyarország például 75 százalékot, Észak-Alföld csak 59 százalékot kapott.

Magas növekedési rátájuk és képzett munkaerejük miatt az uniós térségek beruházásvonzó képességét soroló lista élvonalában szinte kizárólag a nyolc új kelet-európai ország térségei kaptak helyet; az első harmincból mindössze három nem ezeknek az országoknak valamelyik régiója. Az újonnan csatlakozott tíz ország közül a legrosszabb összesített indexet az egyetlen régióként kezelt Málta kapta, amely 63 százalékával a 220. helyre került. Az abszolút sereghajtó a Franciaországhoz tartozó Korzika, amely 43 százalékkal a 223. lett, főleg csekély piacmérete és gyengén képzett munkaereje miatt.