Az elmúlt év adatait figyelembe véve a különbség még nőtt is a két arányszám között, mivel míg a 2003-as felmérés óta az amerikaiaknál 8 százalékponttal emelkedett a saját vállalkozás beindítását fontolgatók aránya, addig Európában csak 2 százalékponttal emelkedett ez az arány - írja az eurobserver.com
Inkább magánzók az amerikaiak
A felmérésből az is kiderül, hogy míg az európaiak inkább egy vállalatnál dolgozva érzik otthon magukat, addig az amerikaiak inkább az önfoglalkoztatást részesítik előnyben. Az amerikai megkérdezettek 61százaléka mondta azt, hogy szeretne a saját főnöke lenni, míg ez az arány az öreg kontinensen 45 százalék. Az európaiak a válaszok során azt is kifejtették, ahelyett hogy a saját főnökeik lennének, sokkal inkább fontos számukra a munkahelyi biztonság és a rendszeres fix fizetés.
Nemzeti vonatkozásokat tekintve elmondható, hogy nem teljesen egységes a kép (kisebb észak/déli különbség is felfedezhető): a spanyolok 62 százaléka, portugálok 56 százaléka, a finnek 72 százaléka, a hollandok 67százaléka, a svédek 56 százaléka szeretne a saját főnöke lenni.
A bizottsági jelentés szerint az európaiaknál azért alacsonyabb a vállalkozási kedv, mert az állampolgárok úgy érzik, hogy a bankoktól, illetve kockázatitőke-társaságoktól csak nehezen tudják előteremteni a vállalkozás beindításához szükséges tőkét. Az embereknek ugyanis közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nehéz elindítania vállalkozását az elérhető pénzügyi támogatások hiánya miatt.
A kudarctól félnek az európaiak
Az európaiak válaszai szerint a kudarctól, a sikertelenségtől való félelem is jelentős gátló tényező egy új vállalkozás beindításában.
Az Európai Kockázatitőke-társaság főtitkára, Javier Echarri a jelentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy ha az EU erősíteni szeretné a vállalkozói szellemet, akkor egyrészt meg kell keresnie azokat a megoldásokat a szabályozásban, amelyek megkönnyítik az ötlettel rendelkezők pénzhez jutását, másrészt erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a vállalkozói gondolkodásmód elterjedjen az EU-ban.
Az Európai Unió 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón hirdette meg azt a nagyszabású elképzelését, mely szerint 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ennek hangsúlyos része lenne a vállalkozói hajlam erősítése is, az adatok azonban arra vallanak, hogy az európaiak inkább visszafelé haladnak ezeken a területeken. A lisszaboni stratégia sikerét már számos fórumon megkérdőjelezték, maga Romano Prodi, az Európai Bizottság tavaly leköszönt elnöke is kifejtette, hogy inkább kudarcot vallott a stratégia az EU vonatkozásában, és csalódottságának adott hangot, amikor elismerte a tényeket.