Az oxfordi egyetem költségvetése évente csaknem 100 millió font (35 milliárd forint) hiánnyal küszködik az oktatás és a kutatás elégtelen állami finanszírozása miatt, és a veszteséget gyakorlatilag csak a kiadóvállalat, az Oxford University Press bevétele fedezi. A brit lapok szerint az intézmény most azt tervezi, hogy öt év alatt több mint ezerrel, a 11 ezernél valamivel nagyobb jelenlegi létszámról 10 ezerre csökkenti a hallgatók számát, és ezen belül erőteljesen növeli a teljes tandíjat fizető külföldiek arányát.
20 millió forintba kerül a képzés
A hároméves nappali alapképzés hallgatónként 56 ezer fontba - mintegy 20 millió forintba - kerül, de ezt csak a külföldiek fizetik, akik azonban a teljes hallgatói létszám alig hét százalékát teszik ki. Az évi 18 600 fontos - 6,6 millió forintos - hallgatónkénti képzési díjból az állami finanszírozás mindössze 9500 fontot fedez - áll az egyetem által kiadott jelentésben.
Oxfordban a legelismertebb oktatók is legfeljebb évi 48 ezer fontot (17 millió forintot) keresnek, ez a többi brit egyetemen szokásos díjazásnál is kevesebb, az amerikai egyetemeken kifizetett oktatói díjak mellett pedig eltörpül. Az intézmény által felvázolt stratégiai tervben szerepel, hogy a teljes tandíjat fizető külföldi diákok arányát tíz éven belül 15 százalékra kell növelni. A brit sajtó számításai szerint emiatt 1600 hellyel kevesebb jut majd a brit hallgatóknak Oxfordban. A brit kormány - súlyos belpolitikai viták után - lehetővé tette, hogy az állami egyetemek 2006-tól tanévenként 3 ezer fontig terjedő tandíjat szedjenek be a brit hallgatóktól, de a számítások szerint Oxford veszteségeinek ez is csak a töredékét fogja fedezni.
A londoni McKinsey üzleti tanácsadó cég friss rangsora szerint Oxford a világ harmadik legjobb egyeteme az amerikai Harvard és Stanford után, holtversenyben a Cambridge, Berkeley és a Columbia egyetemekkel.