Önkormányzati szja válthatja az iparűzési adót

Teljesen átalakítaná a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszert az adóreform-bizottság. A tervek szerint megszűnne a helyi iparűzési adó, viszont a helyhatóságoknál maradna a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsú része. Emellett kétszázalékos társasági nyereségadót szedhetnének be - írja a Népszabadság.

2007. január elsejétől megszűnne a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó - derül ki a Népszabadság birtokába jutott javaslattervezetből. A kieső bevételeket az adóreformbizottság anyaga szerint több forrásból lehetne ellentételezni.

Először is újfajta személyi jövedelemadó rendszert kellene kialakítani. E szerint a helyi önkormányzatok minden személyi jövedelemre kötelezően 18 százalékos adót vetnének ki. Emellett a 2,5 millió forint fölötti kereseteket egységesen további 20 százalékos központi adó terhelné, ami az állami költségvetésbe folyna be. Az ennél kisebb jövedelmek után csak a 18 százalékos helyi szja-t kellene megfizetni - áll a dokumentumban. Tehát a felső adókulcs jövedelmi határa a jelenlegi 1,5 millió forintról 2,5 millióra emelkedne, és lényegében maradna a mostani 18, illetve 38 százalékos adóteher. A bevételből azonban új elosztási mód szerint részesülnének az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés. Az egyelőre kérdéses, hogy jövőre mennyiben módosulna a magasabb kulcs sávhatára.

Kétkulcsos táblát vezetne be a bizottság a társasági adózásban is. Ötmillió forint nyereségig minden vállalkozásnak csak 10 százalékos adót kellene fizetni, az a fölötti részre maradna a 16 százalékos kulcs. Emellett azonban további kétszázalékos önkormányzati nyereségadót kellene a vállalkozásoknak fizetniük. A bizottsági üléseken ismét felmerült az értékalapú vállalkozói építmény-, illetve telekadó ötlete. Segíthetné az önkormányzatok finanszírozását, ha az illetékbevételek teljes egészében a saját kasszájukba folynának be.

Növekedne az egészségbiztosítási járulék

A távlati célok között szerepel, hogy a 25 százalékos forrásadó egy része is kerüljön át a 18 százalékos helyi adó alá. A bizottság ülésén ismét megfogalmazódott, hogy különféle javaslatokat kell kidolgozni a tőkejövedelmek adóztatására. Egyebek között meg kell vizsgálni, milyen hatással járna, ha a kamatjövedelmek után is adót kellene fizetni. A Népszabadság információja szerint utóbbi lehetőség továbbra is csak elvi szinten merült fel, rövid távon nem valószínű a kamatadó jelenlegi nullaszázalékos szintjének felemelése.

A bizottság azt javasolja, hogy három éven keresztül évi fél százalékponttal növekedjen a munkavállalók által fizetendő, jelenleg négyszázalékos egészségbiztosítási járulék. Azt is megvizsgáltatják, hogyan lehetne ezt a járulékot a tőkejövedelmek egyes típusaira is kiterjeszteni. Egyelőre kérdéses, pontosan mikortól szűnne meg a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), amelynek összege ez év novemberétől 2100 forintra mérséklődik. Indokoltnak tartja ellenben a bizottság a százalékos eho fenntartását.

Kétkulcsos rendszer az evánál is

A szakértők szerint legfeljebb két lépcsőben kell eljutni odáig, hogy az áfa általános mértéke 19-20 százalék körüli legyen. Nem támogatja a testület, hogy fokozatosan közeledjenek egymáshoz az áfakulcsok. A jelenlegi körre vonatkozóan megmaradna az ötszázalékos kulcs. A bizottság szükségesnek tartja, hogy újrafogalmazzák a sok tekintetben elavult áfaszabályokat.

Kétkulcsos rendszert javasol a bizottság az egyszerűsített vállalkozói adózásban (eva) is. Az átalányadózó egyéni vállalkozók besorolására vonatkozó szabályok alapul vétele mellett a 40 százaléknál kevesebb költséghányadú tevékenységeknél maradna a 15 százalékos kulcs, az annál nagyobbaknál pedig 10 százalékra csökkenne a mérték. Utóbbiak esetében 50 millió forintra emelkedne az árbevételi értékhatár, a többi vállalkozásnál maradna a 25 millió forint. A kedvezmény zömmel a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat érinti.