Vonzó a közép-európai fővárosok lakáspiaca

A közép-európai fővárosok lakásárai az elmúlt évtizedben átlag 200 százalékkal nőttek a gazdasági gyarapodás és az általában csökkenő kamatok nyomán, amely az új középosztályt arra ösztökélte, hogy lakást vásároljon, írja közép-európai lakáspiaci kitekintésében a Reuters. A tanulmány rámutat, hogy még jelenleg is jó befektetés Varsóban, Budapesten vagy Prágában lakást vásárolni - akár más uniós országok polgárainak is.

A lakásvásárlási hitelakciók a 38 milliós Lengyelországban - az új belépők legnagyobbikában - közel megduplázódtak az elmúlt két évben, a banki nyereségek fő ösztönzőivé válva. Csehországban a kilencvenes évek végétől szakértői becslések szerint évi 30-40 százalékkal nőttek a lakáshitelösszegek. Magyarországon az idén lassulást várnak, de a teljes hitelösszeg a 2000. évi 200 milliárd forintról 1900 milliárd forintra emelkedett.

A három ország hazai össztermékéhez viszonyítva a teljes jelzálogadósság még mindig csak 10-25 százaléka a régi uniós tagországok GDP-hez viszonyított lakáshitel-arányának, enyhítve ezzel a lakásvásárlás virágzásával kapcsolatos közép-európai makrogazdasági aggodalmakat, és nagy teret hagyva a további fejlődésre.

A hitelek nagy része - Lengyelországban 70 százaléka - devizaalapú, mivel a magyar és lengyel alapkamatszint jóval meghaladja az euróövezeti, illetve a svájci kamatszintet. A lakásbérleti piacon elérhető 8-9 százalékos megtérülés Budapestet és Varsót jó befektetéssé teszi a 6 százalékos londoni vagy párizsi megtérülési mutatóval szemben, így érdemes ezekben a fővárosokban lakást venni és azt kiadni - az elemzés szerint.

Sok befektető számára azonban az uniós belépő-várományos Bulgária, illetve Horvátország még jobb lehetőségeket kínál, és gyorsan Spanyolország helyébe léphet mint a legjobb európai ingatlanüzlet. Elemzők szerint a példaként említett ír lakásárak 17 év alatt zárkóztak fel az EU-árakhoz, ezt Bulgária vagy Horvátország esetében 7-10 évre teszik.