A kormány és a konzervatív ellenzék csúcsképviselőinek találkozóját az ellenzék kezdeményezte, miután nyilvánosságra került: februárban munkanélküliségi rekordot regisztráltak (a munkanélküliek száma túllépte az 5,2 milliót), még ha ez részben annak tudható is be, hogy újabban a tartósan munka nélküliek közé számítják az eddig szociális segélyen élő munkaképes embereket.
Az ellenzék tízpontos programot javasolt s egy "Paktumot Németországért", amit a szociáldemokrata pártelnök, Franz Müntefering először visszautasított, ám a külföldön tartózkodó kancellár felkarolta a kezdeményezést.
A kancellár csütörtöki beszédében egyebek között utalt az Európai Unió tavalyi bővítésére, és kijelentette, hogy a versenyképesség szempontjából nem változott meg Németország javára a helyzet. Schröder állást foglalt a közép- és kelet-európai szociális dömping, az "agyonkonkurálás" ellen is; a kancellár szerint ugyanis a közép- és kelet-európaiak hazájuk szabályai szerint végeznek szolgáltatásokat Németországban, kikezdve ezzel a német jóléti rendszert.
Nincs veszélyben a szociális állam koncepciója
Schröder a jogi személyiségű gazdasági társaságokat, nagyvállalatokat sújtó társasági nyereségadót 25 százalékról 19 százalékra szállítaná le. Elképzelése értelmében a kis- és középvállalatok adóterhein is enyhíteni kell, de a kisebb adóbevételeket nem a belső államadósság további duzzasztásával kell ellensúlyozni, hanem az "adózási hézagok" betömésével, az adókedvezmények csökkentésével.
A kormányfő azt mondta, hogy a német gazdaság minden gond ellenére sincs "siralomvölgyben". Utalt az export robosztus növekedésére, és a két évvel ezelőtt meghirdetett megszorító jellegű reformoknak tudta be, hogy a betegbiztosítók tavaly nyereséget halmoztak fel. Emlékeztetett arra is, hogy a háromlépcsős, a tervezettnél hamarabb életbe léptetett adóreformnak köszönhetően cégek és magánszemélyek 56 milliárd euró adótehertől szabadultak meg, a jövedelemadó legmagasabb kulcsa 53 százalékról 42 százalékra csökkent.
Schröder egyúttal a munkanélküliséget a társadalom előtt álló legnagyobb kihívásnak nevezte. Visszautasította a konzervatív ellenzéknek azt a sürgetését, hogy tovább lazítsanak a felmondásvédelmi szabályokon.
A kancellár védelmébe vette a szociális államot. "A szociális összetartás nem luxus, amelyet keményebb időkben félre kell tolni" - mondta. Szerinte az egyes országokban különböző módokon megvalósuló európai szociális modell még mindig elegendő támaszt nyújt a nehézségekkel küzdőknek.