Utódaink elől éljük fel a tartalékokat

A következő generációk tartalékait éli fel az emberiség egy Londonban közzé tett nemzetközi jelentés szerint. A brit tudományos akadémia az ENSZ megrendelésére készítette el az igen borúlátó jelentést. A dokumentum szerint a természeti erőforrások nem tudnak megújulni a túlzott felhasználás miatt.

Az emberiség jelenlegi életformájának fenntartásához szükséges természeti erőforrások kétharmada az utóbbi fél évszázadban súlyosan károsodott, és a visszapótlódásnál sokkal gyorsabb készletfelhasználási ütem miatt kétséges, hogy a természeti környezet a jövő nemzedékeket is képes lesz eltartani - áll abban a nagyszabású nemzetközi jelentésben, amelyet szerdán tettek közzé Londonban.

A brit tudományos akadémia, a Royal Society égisze alatt, a Világbank főközgazdászának irányításával készült jelentés - amelynek összeállításában 95 ország 1360 szakembere vett részt - azt írja: az emberiség meredeken emelkedő élelmiszer-, ivóvíz-, fa- és üzemanyagigénye miatt az elmúlt 60 évben nagyobb földterületet szakítottak ki természeti környezetéből és vontak művelés alá, mint a XVIII. és a XIX. században együttvéve.

A világ szárazföldi területének 24 százalékán folyik most már mezőgazdasági jellegű tevékenység; az emberiség a földekről elfolyó csapadékvíz 40-50 százalékát vonja el, a tavakból és folyókból kiemelt vízmennyiség pedig megkétszereződött az elmúlt 40 évben. A folyók vízhozama ezért drámaian csökkent: az év bizonyos időszakaiban a Sárga-folyó, a Nílus és a Colorado kiszárad, mielőtt elérné a tengert.

A tengerek halállományának legalább a negyedét túlhalásszák. Egyes térségekben a kifogható halmennyiség az ipari halászat meghonosítása előtti szint 1 százalékánál is kevesebb, a nagy tengeri ragadozók, például a ton- és a kardhalak, valamint a cápák súlyban mért állománya rövid idő alatt 90 százalékkal csökkent - áll a rendkívül komor hangvételű globális jelentésben, amelynek szerzői nem titkolják, hogy a tanulmányt "éles hangú figyelmeztetésnek" szánják az egész világ számára.

A szakértők szerint a következő évszázadban a madárfajok 12 százaléka, az emlősfajok 25 százaléka, a kétéltűek 30 százaléka tűnhet el a Föld színéről. A jelentés szerzői szerint az erdők féktelen pusztítása és az azzal járó környezeti változások jelentősen növelik a kolera és a malária terjedésének kockázatát, és az esőerdők eddig ember nem járta mélységeinek megbolygatása új, még ismeretlen ragályokat is rászabadíthat az emberiségre.

Az ENSZ által 2001-ben kezdeményezett tanulmány összeállítói szerint példátlan az az ütem, amellyel az ember a rendelkezésre álló erőforrásokat az elmúlt fél évszázadban kiaknázta, és a készleteket - például a visszatöltődésnél sokkal gyorsabban kitermelt talajvizet - a jelenlegi nemzedék a saját gyermekei elől éli fel.