Ekhót fizetnének a kényszervállalkozók

Várhatóan fix összegű járulékot fizethetnek a pályakezdők után a hazai vállalkozások. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) legalizálná emellett a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak helyzetét is - írja a Világgazdaság. Pető Iván szerint ugyanakkor tanácsos lenne, ha legalább december 31-ig meghosszabbodna a június 30-án megszűnő moratórium.

Pályakezdők foglalkoztatása esetén az első évben tizenöt százalék lenne az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) mértéke. A tervek szerint a második évben huszonöt százalékot kellene fizetniük a munkaadóknak, ha első munkahelyes fiatalt foglalkoztatnak a Start programon belül - mondja Schranz Edit. A foglalkoztatáspolitikai tárca szóvivője szerint körülbelül tízezer fiatalnak csak így van esélye az elhelyezkedésre.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint április végén közel 37 ezer regisztrált pályakezdő munkanélküli volt. Az ekho-kedvezmény maximum 90 ezer forintos fizetésig él. Ha ennél magasabb bért ad a munkaadó, akkor az e fölötti részre teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.

A színlelt szerződések rendezéséhez is bevezetnék az ekhót, ám aggályos a jogosultak körének meghatározása. Egyelőre nem tudni, a fuvarozók, őrző-védők, színészek, újságírók, sportolók mellett milyen szakmacsoportok képviselői szabadulhatnának meg kényszervállalkozásuktól. A szaktárca szóvivője szerint különleges jogállású munkaviszonyban dolgozhatnak azok, akiket jelenleg színlelt szerződéssel foglalkoztatnak. Schranz Edit elmondta, jövedelmük után 35 százalékos ekhót fizetnek majd a munkavállalók. A csökkentett teherfizetés révén azonban várhatóan kevesebb tb-szolgáltatást vehetnek igénybe.

A részletek hiánya miatt fantommegoldásnak nevezte az ekhót a Világgazdaságnak Pető Iván (SZDSZ). A politikus úgy véli, csak a részletek ismeretében lehet eldönteni, bevezetése valóban rendezi-e a színlelt szerződéseket. Rossz szabályozással olyanok is alkalmazásba kényszerülhetnek, akik ténylegesen vállalkozók - mondta. Szerinte tanácsos lenne, ha legalább december 31-ig meghosszabbodna a június 30-án megszűnő moratórium. Év végéig elegendő idő lenne a részletek kidolgozásához, ám addig sem büntetné az adóhatóság a vállalkozásokat.