EU-költségvetés: önzésről, béna kacsákról ír a sajtó

A nemzetközi sajtó az európai vezetés csődjéről ír, miután pénteken az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem sikerült megállapodniuk az Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről. A vezető európai politikusok ugyanakkor bizakodók.

Lengyelország

Az Európai Unió 15 régi tagjának önzését teszi felelőssé a brüsszeli csúcsértekezlet kudarcáért a szombati lengyel sajtó. "Nagy-Britannia megtorpedózott egy csúcsot, amely több tízmilliárd eurót hozott volna Kelet-Európának. Lehet, hogy azért tette, hogy megalázza Franciaországot, de közben nem törődött azzal, hogy ennek árát az EU új tagállamai fizetik meg" - írta a liberális Rzeczpospolita, amely szerint az "öreg unió fél a konkurenciától és nem akarja állni az új tagok fejlődésének költségeit".

A bal-közép irányzatú Gazeta Wyborcza emlékeztet, hogy a csúcson az EU 10 új tagállama késznek mutatkozott lemondani az európai pénzalapok egy részéről, hogy megmentsék a közös költségvetést. "Az új tagok bebizonyították, hogy lehetséges áldozatot hozni a közjóért. Kár, hogy a régi EU nem értékelte ezt a gesztust" - sajnálkozik a lap. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az unió vezetői, ahelyett, hogy megmutatták volna polgáraiknak, hogy a francia és a holland népszavazás kudarca ellenére a közösség működik, éppen az ellenkezőjét bizonyították be.

"Ha hazatérve Blair, Chirac és Balkenende urak azzal dicsekszenek, hogy megvédték országaik érdekeit, ne tapsoljunk nekik. Mindezt a közös Európa kárára tették" - hangsúlyozza a Gazeta Wyborcza és megállapítja: "Egy gyengébb Európai Unió egyenlő egy gyengébb Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Hollandiával".

Nagy-Britannia

A brüsszeli csúcs után most már bizonyos, hogy Nagy-Britannia az EU történetének egyik legnehezebb időszakában veszi át július 1-jén az unió soros elnöki tisztségét - írta a szombati The Daily Telegraph. A legnagyobb brit konzervatív napilap összegzése szerint "a problémák hatalmasak, és azonnali megoldásuk kilátásai haloványak". A kommentár szerint az uniós alkotmány halott, nincs költségvetési megállapodás a 2007 utáni hat évre, az angol-francia kapcsolatok "elrémisztő" állapotban vannak, a további EU-bővítés súlyosan kérdéses, Németország, Olaszország és Franciaország vezetői pedig olyan "béna kacsák", akikkel alig is érdemes már bármiről tárgyalni.

A Telegraph szerint ebben a helyzetben érdemes távolabbra tekinteni annál a vezetői garnitúránál, amelyik "belekormányzott bennünket ebbe a katyvaszba". Gerhard Schröder német kancellár lesz valószínűleg az első, aki távozik, már szeptemberben átadva helyét Angela Merkelnek. Schrödert követheti jövő májusban Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek fő kihívója Romano Prodi volt EU-bizottsági elnök. Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter is "tökéletes helyzetben" van ahhoz, hogy 2007-ben Jacques Chirac elnöki székébe üljön.

A baloldali The Guardian szerint ugyanakkor a francia és a holland alkotmányos népszavazások kudarca után kezdődött válság egyben az utóbbi húsz év legjobb alkalmát teremtette meg arra, hogy Tony Blair brit kormányfő a brit elképzeléseket - különösen a közös agrárpolitikáról szólókat - állítsa az EU jövőjéről folyó viták középpontjába. Miután Chiracot mindenki Európa beteg emberének tartja, Schröder pedig jó eséllyel elveszti a szeptemberi választásokat az atlantistább Angela Merkel CDU-vezérrel szemben, Blair elérkezettnek látja az esélyt arra, hogy "Európát a brit érdekeknek megfelelően alakítsa át" - áll a The Guardian szombati elemzésében.

Németország

A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung szerint órák alatt megszülethetett volna a megállapodás költségvetési ügyben, ha mindenki egy kicsit engedett volna. De aligha volt még európai csúcsértekezlet, ahol ilyen nehéz volt megállapodásra jutni. Egy dolog azonban világos: ettől az (európai) vezető személyzettől nem lehet várni Európa megújulását.

Korábban a mostanihoz hasonló helyzetekben a következő formula alapján született megegyezés: Anglia és Franciaország klubtag marad, ha Németország fizeti tagsági hozzájárulásukat - írta szombaton a berlini Der Tagesspiegel című lap. Egy német reklámmondatra utalva így folytatta: Időközben azonban "a zsugoriság klassz dolog"-mentalitás az üzletekből átterjedt az államközi kapcsolatokra. A közösségi projektekbe vetett hit ma már csak megható emlék. Most már csak az számít, hogy mennyit hozok ki belőle. A jellemtorzulásnak ezek a jelenségei legkevésbé még a németeket érintik. Ők sem tudnak ugyan a végtelenségig fizetni, de legalább tiszteletben tartják az Európa iránt viselt különleges felelősségüket. Ez a csúcs nem a polgárok miatt bukott meg, hanem az őket képviselők fantáziátlansága miatt - írta a Der Tagesspiegel a költségvetési vita kudarcát kommentálva.

Belgium

Európa akut válságáról írt a brüsszeli csúcs kudarcát kommentálva szombati számában két vezető belga napilap. "Kudarc. Nem történt csoda" - írta a Le Soir, amely vezércikkében emlékeztet arra, hogy az Európai Unió vezetőinek az lett volna a feladata, hogy "erős üzenetet" küldjenek a "lenti" Európába, és hogy bebizonyítsák: a "fenti" Európa meghallja az unió alkotmányára nemmel szavazók aggodalmait. "És mit tettek a 25-ök? Úgy viselkedtek, mint a szőnyegárusok, mindegyik követelte a saját euróit. Ami az európaiaknak küldendő világos üzenetet illeti, kudarcot vallottak. És ebből akut válság következik, amely hosszú ideig tart".

A La Libre Belgique szintén első oldalán állapította meg keserűen, hogy az Európai Unió "varázslata" szép lassan eltűnik. A lap úgy véli, hogy az uniónak már "nincs szíve" a további bővítéshez és azt is megkérdőjelezi, hogy jó-e európai vezetőknek az a döntése, hogy a következő két évben minden csúcsot Brüsszelben rendezzenek, és hogy jó-e ez egyáltalán Belgiumnak.